Hozzászóláshoz be kell jelentkezned

Nem akarok tippelni, de akinek volt pénze 3millás motorra

Egyébként tényleg nagyon drága a cnc... nekem van barátom akinek van gépműhelye, azt mondta ne haragudjak de ő meg nem csinálja, inkább megveszi nekem mert a sokszorosat bukja el míg leáll
A gond hogy előbb a lábtartó elbaszott formája az első negatív mintavétel,utána a beleillő pozitóv ami kéne.
Egy dremmellel kiharapdálom de nem fűlik a fogam a munkához.
cnc gépnek van minimum 20 ezres óra ideje, szóval ha valami haver megcsinálja a programot és úgy elviszed akkor se lesz olcsó, ha meg ott írják meg akkor még drágább
esetleg ha találsz valakit aki ilyen gépen dolgozik és van ennyi üresjárat és ért is a program íráshoz akkor nem lesz nagyon húzós az ára
lófenét kell ide cnc, forró késsel meg lehet bármit csinálni
csak egy gázláng meg egy 300 forintos fanyelű kés kell hozzá
Jah.
Tippelj mennyiért adja mindenki?
A HP motortól a tök tudja kiig,éredeklődtem vagy 5 helyen,szabott ára van.
Miért nem veszed meg készen ?
Adott az 1-es jelzésű alkatrész,ezt ebből a danamid tömbből hogy a fenébe lehetne kifaragni?
Nehezítés hogy csak a kép van róla,és a lábtartóba illeszekedik.
Valahogy le kéne méretezni fainul,nem centivel meg colostokkal szemre, és megetetni valami cnc géppel.
Nem csak a Trabant volt 6-voltos!
Nekem az első autóm, még a hetvenes években egy 1200-as Volkswagen bogár volt! Hat voltos volt az is! A töltéssel csak egyszer volt gondom, mert elkopott a szénkefe de sikerült gyárit szereznem hozzá (akkoriban azért az nem volt egyszerű) és soha nem volt többé probléma vele! Mondjuk mással sem, pedig nem volt fiatal gép! Vászon teteje volt, és még azzal sem volt baj!
Azért egy kommutátor polír lehet megoldotta volna a gondot. Nekem nem ette a kefét a Jawa ugyan ezzel a blokkal, és meglepő de a teljesítmény is elégnek bizonyult.
Jawanak nekem a fesszabbal volt a küzdelem, megszakító volt nálam egy marék, meg a gyújtás kapcsoló volt hulladék.
Illetve a ha menetzárlatos volt, vagy rossz volt a fesszabb beállítása az is tudta enni a kefét mert a szükségesnél nagyobb áramot kellett átvinnie.
Az.
Szar is volt az összes
Dinamó volt akkoriban a 12V-os gépeken még nyugaton is a 60-as évek elejéig. A kis polák meg csak a végén kapott generátort.
Abban az időben minden motor amit a coccilalista tervezők csináltak 6V-os volt .
Na, rákerestem: CZ 472, és 6V-os dinamós volt.

https://www.jawashop.com/by-ty...
Nem tudom miért mentek állandóan tönkre a szénkefék a dinamóban (talán még dinamós lehetett? ) , de már a nagy út előtt itthon is voltak ilyen gondjai, ezért hozott egy zsebbel belőle - szerencsére.
Nem tudom, nem emlékszem, akkoriban nem érdekelt a motorozás. Mindenesetre így nézett ki, ebben a rusnya narancssárga színben lehetett kapni:
Én políroztam kommutátort, és csúszógyűrűt is a régi szép időkben azóta tudom mi az a filc-korong, 600-as 800-as 1000-es papír! Ma már nem lenne hozzá kedvem.
Kommutátoros, vagy csúszógyűrűs volt a dinamó-generátor benne?
A Czetka 2-300 kilométerenként lerohadt: vagy a gyújtás ment el (megszakító pucolás, állítás vagy éppen csere) vagy töltése nem volt. A bulgáriai (3 hét, haza felé Erdélyen át) úton biztos elfogyott vagy 6-8 darab szénkefe. Szerencsére volt bőven a csomagban.
"megszállott, autóbuzi gépészhallgató," A tudás megvolt, ott megszereztétek a gyakorlatot is!
Nekem nem volt cetkám, csak egy P21-em, alig vártam, hogy megszabaduljak tőle. Pedig szerintem egy nagyon szép motor volt!És jó is lett volna, ha legalább 500-as lett volna, és nem kétütemű. Most egy öreg 750-es Honda-m van , csak kicsit kellett rajta igazítani , gyertyák, szelepszár szimmeringek fékbetétek, és még pár apróság, de meg vagyok vele elégedve! Engem már kiszolgál!
A teljesítmény még nem jelemzi, hogy mekkora fényt bocsájt ki.
Dehogynem törődtünk: egy csomó megszállott, autóbuzi gépészhallgató, hasonlóan "színvonalas" járműparkkal. Ja, rendszeresen volt velünk egy srác (illetve kettő, mert mindig utassal jött) aki egy frissen vásárolt, nullkilométeres 350-es Zetkával jött(ek),na azzal volt a legtöbb baj. De mindig sikerült megoldanunk valahogy.