Az összes unalomból, megszokásból vagy depresszióból zabáló túlsúlyos azt hajtogatja, hogy "inzulin tolerancia vagy pajzsmirigy" Néztem képeket, Auswitzban egy kövér ember se volt... vagyis aki nem zabál, az nem hízik el. Nem kell ezt túlbonyolítani
amit írsz az a kezdet
utána átesik a szervezet a ló túlfelére és a legkisebb vércukor szint emelkedésre is lényegesebben több inzulint termel mint kellene
ilyenkor van az hogy bár sokkal kevesebbet eszel akkor is elsősorban raktároz
na innentől kezdődik a baj
amit te írsz az a szokásos "eltesszük későbbre" szindróma, pl karácsonyi zabálások és lazulások után felugrik pár kiló és egy idő után elmegy, mert épp nem 3km távot futok heti 2x hanem 5km
de amikor az egész napi kajád 2 szalámis zsemle és akkor sem fogysz akkor már nagy a baj, ez már nem fog elmúlni sosem
persze okos étkezéssel egész jól karbantartható, de elmúlni akkor sem fog sosem
és amíg az a szemlélet hogy ha nem eszel a nagymama bejglijéből minden nap fél métert akkor buzi vagy így nehéz bármit is tenni
most nem magamról beszélek mert én simán csak édesség függő vagyok én megeszek 1 kiló mézet 2 evésre meg egy másfél kiló zselés cukrot hozzá, azt csodálom csak hogy nem vagyok 3 mázsa
nekem akkor kellett volna észbe kapni amikor huszonévesen kurva rövid idő alatt 70 kilóról lettem 100, de ez a vonat elment, várom a másikat ami kettévág
Aha persze, mert ez ilyen. Az egész inzulin rezisztencia arról szól, hogy nem mozogsz, nincs szükség sok energiára, ennek ellenére tolod befelé a rengeteg kalóriát, ami hova a faszba menjen amikor a megmaradt 2 izomsejted is nyakig van, hiába megy mellé az inzulin. Ezért egekben az vércukrod mindig, amit máshova nem tud eltenni a szervezeted csak zsírba.
Az inzulin rezisztencia a legnagyobb kamu vagy inkább alibi a dagadtaknak, hogy miért lehetetlen lefogyni. Amikor az exemnek csináltak terhességi cukorterheléses tesztet, én is megcsináltam itthon és lám lám, nekem is inzulinrezisztenciám volt. Akkor összekaptam magam és 3 hónap alatt leadtam 27kg-t és hogy hogy nem elmúlt. Azóta próbálom tartani ezt a 85-90kg-t.
mert egyrészt lusta vagyok, de ez a kisebbik gond
a nagyobbik baj evvel hogy nem elég lefogyni, ezen már túlvagyok nem is egyszer sikerült, és hosszabb távon is megmaradt a súly, nem híztam vissza azonnal
szóval ha lefogysz és kibaszott fitt maradsz akkor utána nem térhetsz vissza a régi életvitelhez, és még itt is a rendszeres test mozgás a könnyebb
inkább az étkezési szokásokkal van a baj, én pl mindent utálok ami egészséges, ha nekem ezt kellene enni életem végéig egy nagy kínszenvedés lenne, ezen kívül a szokásaink olyanok hogy szinte kikerülhetetlen a sok felesleges kalória bevitel
és persze lehet avval jönni kevesebbet kell enni, akinek egészséges a szervezete sikerül is, de akinél pl kialakult az inzulin tolerancia vagy pajzsmirigy nem jól működik az baszhatja a majd kevesebbet eszünk szállóigét
csak az arány nem mindegy
20 kilóból 15 izom és 5 zsír vagy 10 izom és 10 zsír, szakértő által összeállított edzéstervvel és étkezéssel ettől jobb arányt is el lehet érni, de otthon "parasztba tolva" már az 50-50% is jó arány
minél idősebb vagy annál kevésbé fogja tolerálni az ilyen dolgokat a szervezet
pl én 11 kilót le tudnék adni lazán 2 hónap alatt, de elég jól rongálja az izmokat
a nyugodt kerékpározás a fasza a szívverésed legyen 100 és 110 között eleinte, utána úgy is érzed a dolgot
amikor biciklivel jártam dolgozni csak úgy olvadtak a kilók 110 voltam és tiszta dinamit
Nálam is van egy szó, amit nem szeretek hallani sem: "életmódváltás".
utána átesik a szervezet a ló túlfelére és a legkisebb vércukor szint emelkedésre is lényegesebben több inzulint termel mint kellene
ilyenkor van az hogy bár sokkal kevesebbet eszel akkor is elsősorban raktároz
na innentől kezdődik a baj
amit te írsz az a szokásos "eltesszük későbbre" szindróma, pl karácsonyi zabálások és lazulások után felugrik pár kiló és egy idő után elmegy, mert épp nem 3km távot futok heti 2x hanem 5km
de amikor az egész napi kajád 2 szalámis zsemle és akkor sem fogysz akkor már nagy a baj, ez már nem fog elmúlni sosem
persze okos étkezéssel egész jól karbantartható, de elmúlni akkor sem fog sosem
és amíg az a szemlélet hogy ha nem eszel a nagymama bejglijéből minden nap fél métert akkor buzi vagy így nehéz bármit is tenni
most nem magamról beszélek mert én simán csak édesség függő vagyok én megeszek 1 kiló mézet 2 evésre meg egy másfél kiló zselés cukrot hozzá, azt csodálom csak hogy nem vagyok 3 mázsa
nekem akkor kellett volna észbe kapni amikor huszonévesen kurva rövid idő alatt 70 kilóról lettem 100, de ez a vonat elment, várom a másikat ami kettévág
a nagyobbik baj evvel hogy nem elég lefogyni, ezen már túlvagyok nem is egyszer sikerült, és hosszabb távon is megmaradt a súly, nem híztam vissza azonnal
szóval ha lefogysz és kibaszott fitt maradsz akkor utána nem térhetsz vissza a régi életvitelhez, és még itt is a rendszeres test mozgás a könnyebb
inkább az étkezési szokásokkal van a baj, én pl mindent utálok ami egészséges, ha nekem ezt kellene enni életem végéig egy nagy kínszenvedés lenne, ezen kívül a szokásaink olyanok hogy szinte kikerülhetetlen a sok felesleges kalória bevitel
és persze lehet avval jönni kevesebbet kell enni, akinek egészséges a szervezete sikerül is, de akinél pl kialakult az inzulin tolerancia vagy pajzsmirigy nem jól működik az baszhatja a majd kevesebbet eszünk szállóigét
20 kilóból 15 izom és 5 zsír vagy 10 izom és 10 zsír, szakértő által összeállított edzéstervvel és étkezéssel ettől jobb arányt is el lehet érni, de otthon "parasztba tolva" már az 50-50% is jó arány
pl én 11 kilót le tudnék adni lazán 2 hónap alatt, de elég jól rongálja az izmokat
a nyugodt kerékpározás a fasza a szívverésed legyen 100 és 110 között eleinte, utána úgy is érzed a dolgot
amikor biciklivel jártam dolgozni csak úgy olvadtak a kilók 110 voltam és tiszta dinamit