Lehet benne valami mert sokan mondták már. De szerintem ennek valahogy mindenkinél így kéne működnie. Nagyanyám is 80 éves lesz nemsokára, még nem tart itt de nála is látszik már hogy sokszor elég szétszórt fejben. Mostanában sajnos egyre jobban.
Mikor még Zselickislakról hordtam házhoz a tejet én is visszavittem egy öreglányt a városba. Kiment a helyi járatú megálló végállomására és elindult kifelé a városból, hogy Ő itt lakik valamerre. (télen, tökig érő hóban, este 8 körül) De apámék szomszédját is a másik faluból hozták vissza, mert elkóborolt az öreg.
Nos a szitu a következő volt (kb két órája):
Jövök haza a bevásárlásból, ereszkedek lefelé előttünk a lejtőn rönóval (akol teszitek a kettest ha mentek el tőlünk) mikor látom hogy valaki baktat szinte az út közepén lefelé, kendővel a fején, szatyorral a kezében. Első automatikus gondolatomat már moderálom is mikor közelebb érek (egy öreg néni volt) és kikerülöm, letudva azzal hogy szerencsétlen azt sem tudja hogy hol van.
Beállok a kapu elé majd begördülök az udvarra, megyek becsukni a kaput mikor ott áll a néni (egyszerű otthonka-fejkendő-szatyor de nem igénytelen) és rendkívül udvariasan megszólít:
-Elnézést kérek a zavarásért fiatalember, tudna nekem segíteni?
-Jó napot kívánok, miben segíthetek a néninek? (kérdezem rendkívül udvariasan)
-Wittner Józsefné vagyok, meg tudná mutatni hogy merre induljak hazafelé? Tetszik tudni két napja bolyongok itt a környéken de nem találom az utat hazafelé. Tegnap este azt mondták hogy fent hogy arra menjek egyenesen végig, el is mentem de sötét is volt már, meg azért féltem is mert nem sok ház van arrafelé (sejtésem szerint valahol a hétvégi telkek felé járhatott kint a gányba) aztán visszakeveredtem ide és nem is találtam meg a házamat. Merre menjek?
-De hol tetszik lakni?
- Hevesbe.
- Hááát az nagyon messze van. Biztos hogy ott?
- Itt van az a szomszédban! Csak mi úgy mondjuk hogy a heves.
- De falunevet tetszik tudni mondani? Elviszem én csak mondja meg hogy hová menjünk.
-Azt nem tudom fiatalember, öreg vagyok és mindig elfelejtem. A szüleim temetésére sem tudom hogy hogy jutok el, most halt meg az apám is, az is itt lesz valahol. (ránézésre is megvolt vagy 80-85 éves és mondta is, innen egy kis matekkal már én is leszűrtem hogy szegénykém azt sem tudja hogy hol van és mikor)
Vannak ott olyan rendőrházak is, most építették a rendőrségnek! Így sem tudja esetleg?
-Hát sajnos nem tudom de semmi baj, felhívom a polgárőröket, ők tudnak segíteni önnek. (hívom őket és mondom mi a szitu, női hang szól: persze jövünk)
Mondom neki hogy várunk egy kicsit és mindjárt jönnek.
-És akkor elvisznek haza? Jajj de jó! Végre! (és örül mint egy gyerek)
-No de ne álljunk itt a napon (qrva meleg van) jöjjön beljebb és üljön le az árnyékban. Megkínálhatom egy kis vízzel?
Szégyenlősen rám néz és: Hát köszönöm a kedvességét fiatalember, egy kis vizet elfogadnék mert nagyon meleg van de ne menjünk be mert ha jönnek akkor nem lelnek meg minket!
-Ilonka néni jöjjön csak be nyugodtan, tudják hogy hová kell jönniük, idetalálnak. (leültettem a teraszon ahová titeket is szoktalak, vittem neki egy üveg vizet hogy iszogassa és vigye el nyugodtan, aztán csendben ült mint egy kisgyerek akire rászóltak és a macskával haverkodott)
Gyorsan kipakoltam a kocsiból majd leültem és beszélgettem vele amíg vártunk, beszélt mindenről és közben leszűrtem hogy fejben tiszta ő, csak a napi dolgok részletei esnek ki szegénykémnek.
-Fiatalember maga nagyon kedves, ha megjön a nyugdíjam akkor majd küldök magának egy kis pénzt.
-Pfff. Nem kell Ilonka néni, aranyos de ne küldjön nekem. Azt hiszem hogy önnek nagyobb szüksége van arra a pénzre mint nekem.
Közben megjöttek a polgárőrök is, a főnök felesége jött be és kísérte ki, mondta hogy ők intézik a többit, nagyon jó fejek voltak.
Ilonka néni meg vidáman mosolyogva integetett nekem a hátsó ülésről mikor mentek el.
Mi is ilyenek leszünk ennyi idősen?
Ma nagyon szép nap volt. Reggel 7-kor(!) felhívott Ica, hogy ugye a te apád karosszériás mert itt vagyok a BAH csomóponton és gyakorlatilag 12 irányból karamboloztam, hívok egy trélert és felmennénk hozzátok.
Mondtam neki hogy vártenzibitte és felkeltettem fatert, hogy ez a szitu, jönne egy kedves hölgy ismerősöm, összetörte a kocsiját.
Mondta fater,hogy húzzak a picsába, korán van.
Mondtam neki, hogy a kuncsaft szőke és nagy mellű.
Mondta, hogy hozzam be a kávét, a cigit, a melósruhát és ne keltsem fel anyámat.
Ica be is futott egy fél óra múlva, tréler lebaszta a verdát a házunk elé, fater csipás szemmel pislogott, én szintúgy. Namármost a járgány úgy festett, mintha egy idegből összegyűrt papírdarabot kibasztál volna a kukába. Kérdeztük Icát, hogyan úszta meg, azt felelte, hogy pont lehajolt a rúzsáért, namármost a rúzs az PONT a BAH csomópont kellőskibaszott közepén kellett neki és lehajolt és közben levette a lábát ugye a gázról és a szélrózsa minden irányából belerohantak-mily meglepő. Ica meg kotorászott alul valahol, majd érezte, hogy ezer oldalról csattannak belé a gépjárművek.
Fateron látszott, hogy keresi a rövid, sötétkék Multifiltert a bal felső zsebében, kezdi megnyújtani az arcbőrét az ideg, vett egy nagy levegőt majd azt mondta.
-Idefigyeljen drága hölgyem...
De Ica közbevágott, miközben a törött, 29 centis magas sarkújában bicebócázott és a derékig érő thai lányok hajából összevarrt műsérójában matatott.
-Őőőőőő, azt akarom kérdezni őőőőő magát hogy is hívják?
-Öcsi vagyok-mondta fater.
-Szóval, kedves Öcsi úr....vagy mi... mond nekem egy árat?
(Fater ha írna blogot, tuti azzal kezdené, hogy amitől feláll a szőr a hátán az az, mikor megérkezik a kuncsaft és MÁR AZONNAL tudni akarja az árat. Fingod nincs mi baja a kocsinak, mi sérült, mi nem, de mondd meg mennyire lesz olcsó és mennyire lesz kész mondjuk délután kettőre mostazonnal.)
-Drága hölgyem-folytatta fater, nem kicsit színlelt nyugalommal.-Ránézésre, mondom RÁNÉZÉSRE több százezer forint a kár. Nincs egy ép elem!
-Milyen elem?-kérdezte Ica tágra nyílt, buta szemekkel.-Ja az aksi?
-Nem drága hölgyem. Nincs egy ép rész az autón és én csak a külsejét látom! Belül gondolom... á, faszom, ez totálkár, vigye el innen a búspicsába, nem érdemes ezzel...
-Jajistenem nem lehet! Nekem nagyon kell ez az autó! Ez az én-szipog-az én... kis szerelmem! A kis Fordkám. Édes pici pöttye anyának (és átöleli az összegyúrt roncsot, sírva fakad), látod ez a bácsi...ez...meggyógyít téged édes kis mazsolakukacom, kis kückücharcosom, édes arany túrórudija anyának, igeeeeeeen...
-Hölgyem-gyújt rá fater-ez egy roncs.
-JAJISTENEM-visít fel Ica- ja ne mondjon neki ilyet hát megsérül!
-HOVA A FASZOMBA SÉRÜL EZ MÁR?-kérdi fater értetlenül.
-MEGSÉRÜL A LELKE NEKI NA!-mondja hisztispicsásan féligsírva Ica.
-Nézze. 40 éve foglalkozom autókkal. Garantálom önnek, hogy nincs lelkük. Nagyrészt fém, kis rész textil, kábel, olaj...
-NINCS MAGÁNAK SZIVE? Hát nézzen rá erre a kis cuncibogárra! Nézze milyen szomorúak a kis szemei.
-Azok a fényszórók!
-De nézze milyen szomorú!
-Naná, mivel lefelé lógnak!... Értse meg,nincs az a lakatos, aki ebbe életet lehel.
-De..(hüppög Ica)... én már elterveztem, hogy ha...már ez történt.... akkor lehetne más színe is... Mondjuk itt elöl, itt lehetne rajta egy pillangó...ott oldalt meg egy törökszegfű...a tükrökön egy édes csivava, masnival... ott hátul...látja? Ott lehetne ilyen nonfiguratív rajz érti? És sötétített rózsaszín üvegek. Nem nem is. Erős pink lehetne érti? És...és...lehetne rajta középen egy ICA felirat, körülötte fehér liliomok meg hóvirág, tudja, nagyon szeretem a hóvirágot és... és... itt oldalt... ide szeretnék egy Dolcsegábbáná jelet, mert az irtó szexuális érti?
-Nézze. Engem a fényezés ponthogy nem érdekel, azon kívül nincs az a fényező és nincs az a karosszéria laka...
-De nekem ez minden pénzt megér, ez az én punciporsém, a védjegyem, a mindenem, a szívem szotyolája!
-Ez egy totálkáros roncs. Lefőtt neki a zöldkártya. Vigye el innen a ház elől, vontassa el a picsába, hajtogassa ki és rajzoljon rá, csináljon belőle transzformerszt, űrsiklót, bádogembert,csináljon vele amit akar...-legyintett fater lemondóan és indult is befelé a házba.
Ica csalódottan állt a járdán, majd minden erejét összeszedve fater után ordított:
-5 millióból kijön?
Fater megállt, visszafordult mint egy veszkó hős és annyit kérdezett teljesen rezzenéstelen arccal:
-Mit is mondott azokról a pillangókról...?
Úgyhogy most faternak van munkája, a fényező Csabi sokkot kapott, hogy hóvirágot meg faszom kis pillangókat kell sablonra vágni a fújáshoz, én meg nem szállok be idén a rezsibe az is kurvahétszentség!
Ez gyári villa, csak van rajta egy aluból mart toldat. Sztem rá lehet szerelni a motorra pillanat alatt, persze a lánccal xopni kell, de lényeg, hogy könnyen visszaalakítható.
Jövök haza a bevásárlásból, ereszkedek lefelé előttünk a lejtőn rönóval (akol teszitek a kettest ha mentek el tőlünk) mikor látom hogy valaki baktat szinte az út közepén lefelé, kendővel a fején, szatyorral a kezében. Első automatikus gondolatomat már moderálom is mikor közelebb érek (egy öreg néni volt) és kikerülöm, letudva azzal hogy szerencsétlen azt sem tudja hogy hol van.
Beállok a kapu elé majd begördülök az udvarra, megyek becsukni a kaput mikor ott áll a néni (egyszerű otthonka-fejkendő-szatyor de nem igénytelen) és rendkívül udvariasan megszólít:
-Elnézést kérek a zavarásért fiatalember, tudna nekem segíteni?
-Jó napot kívánok, miben segíthetek a néninek? (kérdezem rendkívül udvariasan)
-Wittner Józsefné vagyok, meg tudná mutatni hogy merre induljak hazafelé? Tetszik tudni két napja bolyongok itt a környéken de nem találom az utat hazafelé. Tegnap este azt mondták hogy fent hogy arra menjek egyenesen végig, el is mentem de sötét is volt már, meg azért féltem is mert nem sok ház van arrafelé (sejtésem szerint valahol a hétvégi telkek felé járhatott kint a gányba) aztán visszakeveredtem ide és nem is találtam meg a házamat. Merre menjek?
-De hol tetszik lakni?
- Hevesbe.
-
- Itt van az a szomszédban! Csak mi úgy mondjuk hogy a heves.
-
-Azt nem tudom fiatalember, öreg vagyok és mindig elfelejtem. A szüleim temetésére sem tudom hogy hogy jutok el, most halt meg az apám is, az is itt lesz valahol. (ránézésre is megvolt vagy 80-85 éves és mondta is, innen egy kis matekkal már én is leszűrtem hogy szegénykém azt sem tudja hogy hol van és mikor)
Vannak ott olyan rendőrházak is, most építették a rendőrségnek! Így sem tudja esetleg?
-Hát sajnos nem tudom de semmi baj, felhívom a polgárőröket, ők tudnak segíteni önnek. (hívom őket és mondom mi a szitu, női hang szól: persze jövünk)
Mondom neki hogy várunk egy kicsit és mindjárt jönnek.
-És akkor elvisznek haza? Jajj de jó! Végre! (és örül mint egy gyerek)
-No de ne álljunk itt a napon (qrva meleg van) jöjjön beljebb és üljön le az árnyékban. Megkínálhatom egy kis vízzel?
Szégyenlősen rám néz és: Hát köszönöm a kedvességét fiatalember, egy kis vizet elfogadnék mert nagyon meleg van de ne menjünk be mert ha jönnek akkor nem lelnek meg minket!
-Ilonka néni jöjjön csak be nyugodtan, tudják hogy hová kell jönniük, idetalálnak. (leültettem a teraszon ahová titeket is szoktalak, vittem neki egy üveg vizet hogy iszogassa és vigye el nyugodtan, aztán csendben ült mint egy kisgyerek akire rászóltak és a macskával haverkodott)
Gyorsan kipakoltam a kocsiból majd leültem és beszélgettem vele amíg vártunk, beszélt mindenről és közben leszűrtem hogy fejben tiszta ő, csak a napi dolgok részletei esnek ki szegénykémnek.
-Fiatalember maga nagyon kedves, ha megjön a nyugdíjam akkor majd küldök magának egy kis pénzt.
-Pfff. Nem kell Ilonka néni, aranyos de ne küldjön nekem. Azt hiszem hogy önnek nagyobb szüksége van arra a pénzre mint nekem.
Közben megjöttek a polgárőrök is, a főnök felesége jött be és kísérte ki, mondta hogy ők intézik a többit, nagyon jó fejek voltak.
Ilonka néni meg vidáman mosolyogva integetett nekem a hátsó ülésről mikor mentek el.
Mi is ilyenek leszünk ennyi idősen?
Megjött Gyulám köszönöm.
Mondtam neki hogy vártenzibitte és felkeltettem fatert, hogy ez a szitu, jönne egy kedves hölgy ismerősöm, összetörte a kocsiját.
Mondta fater,hogy húzzak a picsába, korán van.
Mondtam neki, hogy a kuncsaft szőke és nagy mellű.
Mondta, hogy hozzam be a kávét, a cigit, a melósruhát és ne keltsem fel anyámat.
Ica be is futott egy fél óra múlva, tréler lebaszta a verdát a házunk elé, fater csipás szemmel pislogott, én szintúgy. Namármost a járgány úgy festett, mintha egy idegből összegyűrt papírdarabot kibasztál volna a kukába. Kérdeztük Icát, hogyan úszta meg, azt felelte, hogy pont lehajolt a rúzsáért, namármost a rúzs az PONT a BAH csomópont kellőskibaszott közepén kellett neki és lehajolt és közben levette a lábát ugye a gázról és a szélrózsa minden irányából belerohantak-mily meglepő. Ica meg kotorászott alul valahol, majd érezte, hogy ezer oldalról csattannak belé a gépjárművek.
Fateron látszott, hogy keresi a rövid, sötétkék Multifiltert a bal felső zsebében, kezdi megnyújtani az arcbőrét az ideg, vett egy nagy levegőt majd azt mondta.
-Idefigyeljen drága hölgyem...
De Ica közbevágott, miközben a törött, 29 centis magas sarkújában bicebócázott és a derékig érő thai lányok hajából összevarrt műsérójában matatott.
-Őőőőőő, azt akarom kérdezni őőőőő magát hogy is hívják?
-Öcsi vagyok-mondta fater.
-Szóval, kedves Öcsi úr....vagy mi... mond nekem egy árat?
(Fater ha írna blogot, tuti azzal kezdené, hogy amitől feláll a szőr a hátán az az, mikor megérkezik a kuncsaft és MÁR AZONNAL tudni akarja az árat. Fingod nincs mi baja a kocsinak, mi sérült, mi nem, de mondd meg mennyire lesz olcsó és mennyire lesz kész mondjuk délután kettőre mostazonnal.)
-Drága hölgyem-folytatta fater, nem kicsit színlelt nyugalommal.-Ránézésre, mondom RÁNÉZÉSRE több százezer forint a kár. Nincs egy ép elem!
-Milyen elem?-kérdezte Ica tágra nyílt, buta szemekkel.-Ja az aksi?
-Nem drága hölgyem. Nincs egy ép rész az autón és én csak a külsejét látom! Belül gondolom... á, faszom, ez totálkár, vigye el innen a búspicsába, nem érdemes ezzel...
-Jajistenem nem lehet! Nekem nagyon kell ez az autó! Ez az én-szipog-az én... kis szerelmem! A kis Fordkám. Édes pici pöttye anyának (és átöleli az összegyúrt roncsot, sírva fakad), látod ez a bácsi...ez...meggyógyít téged édes kis mazsolakukacom, kis kückücharcosom, édes arany túrórudija anyának, igeeeeeeen...
-Hölgyem-gyújt rá fater-ez egy roncs.
-JAJISTENEM-visít fel Ica- ja ne mondjon neki ilyet hát megsérül!
-HOVA A FASZOMBA SÉRÜL EZ MÁR?-kérdi fater értetlenül.
-MEGSÉRÜL A LELKE NEKI NA!-mondja hisztispicsásan féligsírva Ica.
-Nézze. 40 éve foglalkozom autókkal. Garantálom önnek, hogy nincs lelkük. Nagyrészt fém, kis rész textil, kábel, olaj...
-NINCS MAGÁNAK SZIVE? Hát nézzen rá erre a kis cuncibogárra! Nézze milyen szomorúak a kis szemei.
-Azok a fényszórók!
-De nézze milyen szomorú!
-Naná, mivel lefelé lógnak!... Értse meg,nincs az a lakatos, aki ebbe életet lehel.
-De..(hüppög Ica)... én már elterveztem, hogy ha...már ez történt.... akkor lehetne más színe is... Mondjuk itt elöl, itt lehetne rajta egy pillangó...ott oldalt meg egy törökszegfű...a tükrökön egy édes csivava, masnival... ott hátul...látja? Ott lehetne ilyen nonfiguratív rajz érti? És sötétített rózsaszín üvegek. Nem nem is. Erős pink lehetne érti? És...és...lehetne rajta középen egy ICA felirat, körülötte fehér liliomok meg hóvirág, tudja, nagyon szeretem a hóvirágot és... és... itt oldalt... ide szeretnék egy Dolcsegábbáná jelet, mert az irtó szexuális érti?
-Nézze. Engem a fényezés ponthogy nem érdekel, azon kívül nincs az a fényező és nincs az a karosszéria laka...
-De nekem ez minden pénzt megér, ez az én punciporsém, a védjegyem, a mindenem, a szívem szotyolája!
-Ez egy totálkáros roncs. Lefőtt neki a zöldkártya. Vigye el innen a ház elől, vontassa el a picsába, hajtogassa ki és rajzoljon rá, csináljon belőle transzformerszt, űrsiklót, bádogembert,csináljon vele amit akar...-legyintett fater lemondóan és indult is befelé a házba.
Ica csalódottan állt a járdán, majd minden erejét összeszedve fater után ordított:
-5 millióból kijön?
Fater megállt, visszafordult mint egy veszkó hős és annyit kérdezett teljesen rezzenéstelen arccal:
-Mit is mondott azokról a pillangókról...?
Úgyhogy most faternak van munkája, a fényező Csabi sokkot kapott, hogy hóvirágot meg faszom kis pillangókat kell sablonra vágni a fújáshoz, én meg nem szállok be idén a rezsibe az is kurvahétszentség!
Azaz ők
Sok a meló. és meleg van.