Az, akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján az eset körülményeinek figyelembevételével követelheti a bíróságtól a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását vagy a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Emellett kérheti azt is, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. További jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Továbbá az is, hogy a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át a sértett részére a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
Az Interneten leggyakrabban az alábbi 3 személyiségi jogunk sérülhet:
a becsület és jóhírnévhez való jog,
a magántitokhoz és a személyes adatokhoz való jog,
a képmáshoz és hangfelvételhez való jog.
A becsület és jóhírnév, illetve a méltóság megsértése nagyon könnyen megvalósulhat az Interneten azáltal, hogy valakinek indokolatlanul bántó, sértő, megalázó szavakat, üzeneteket küldünk, vagy ilyen kommenteket, bejegyzéseket teszünk közzé. Ide tartozhat az is, ha valakiről valótlan tényeket állítok, és osztok meg másokkal. Fontos tudni, hogy a bírói gyakorlatban a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól. Felelősséggel tartozunk a közösségi oldalakon létrehozott profiloldalunkon megjelenő tartalmakért. A személyes adatokkal visszaélés több esetben is megvalósulhat a neten. Ha például a Facebookon valaki más nevében, az ő adatait felhasználva létrehozok egy új profilt.Személyes adatok csak és kizárólag az érintett beleegyezésével osztható meg.A képmáshoz való jogot sérti más személy fényképének hozzájárulás nélküli felhasználása, például, ha közzéteszünk egy buliban készült fotót, amelyen olyan személy is szerepel, aki nem kívánt felkerülni az internetre. A képmás vagy hangfelvétel nyilvánosságra hozataláról kizárólag az ábrázolt, illetve a felvételen szereplő személy jogosult dönteni.
Mit lehet tenni, ha valakinek megsértették a személyiségi jogait?Amennyiben úgy érezzük, hogy személyiségi jogaink sérültek, fordulhatunk a bírósághoz, ahol kérhetjük a jogsértés bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását vagy a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől. Kérhető, hogy maga a jogsértő adjon valamilyen elégtételt. Jogkövetkezményként követelhető a sérelmes helyzet megszüntetése, a jogsértést megelőző állapot helyreállítása és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítése vagy jogsértő mivoltától való megfosztása. Súlyosabb jogsértés esetén akár büntetőjogi felelősségre vonás is lehet a következmény.
Gondolkozz, mielőtt közzéteszel!
A Polgári Törvénykönyv szerint a jó hírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő, valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. E körben kiemelendő, hogy a jó hírnév megsértésére híresztelés útján is sor kerülhet, amelyre figyelemmel elfogadott a bírósági gyakorlatban, hogy a másoktól származó információ, tartalom közlése sem mentesít a személyiségi jogsértés miatti felelősség alól, így más személy posztjának megosztása is sértheti a jó hírnévhez való jogot. A jogsértés megállapítható abban az esetben is, ha a jogsértő poszt saját profiloldalunkon való megosztás útján csak néhány száz emberhez jut el vagy egy zárt csoportban osztjuk meg, a megosztás helye ugyanis a kár bizonyítása esetén legfeljebb csak a sértettet megillető kártérítés mértékét befolyásolhatja.
Tegnap a kesztyűkről ruhákról folyó eszmecserét olvasva, azt hittem szent a béke.
Most meg megy a Btk-zás.
Mi a jó isten folyik itt?