Annyiból csak bukó biznisz van.....ha csak nem valami irodai informatikus dolog amihez csak egy jobb laptop és autó kell viszont olyanhoz meg igen jó ismeretség kell, hogy olyan melót találj ahol tényleg ki is fizetnek.
Nehéz ügy ez, sokat gondolkodtam rajta hogy mihez lehetne kezdeni pici pénzből, (értsd amennyit egy két év ausztriai szezon munkával össze lehet szedni) de nem tudtam még kitalálni a tutit. Mindenki olyan okos tud lenni hogy milyen tuti biznisze lehetne ha valaki adna 5M kezdő tőkét. Én mégis úgy gondolom nem olyan egyszerű ez...
Csábító, de egy betegség és máris ment a levesbe minden. Rokon, régi barát semmiképpen. Nekem volt egy ismerősöm, aki még így utólag is bevallva a világ legokosabb emberének gondolok a szakmájában, együtt elvállaltunk egy melót, de a srácot kibaszkodta a nője, a srác megzuhant de annyira, hogy még nekem sem vette fel a telcsit, vissza sem hívott, nem lehetett elérni, így a meló elúszott, meg a fővállalkozóval is rohadtul kitoltunk - én az akaratomon kívül de akkor is - és szembesülnöm kellett, hogy manapság még abban sem bízhat az ember, akit régóta ismerünk.
Szóval igen nagy szerencse kell a jó társhoz, de ha nem keresed, nem is fogsz találni.
Persze, de a jól menő, az az, hogy az igényeimet, azoknak a nagyságát és szükségességét a normális szinten tartva eltartottam a három gyerekes családot, nem volt tartozásom, és tudtam félrerakni.
Több oka volt, az egyik, hogy nem volt annyi szabadidőm amennyit én szeretetem volna, páran megpróbáltak kihasználni, és amit említettem kurvára zavart, hogy mindig tolvaj vállalkozó voltam a mások szemében.
Elmondok egy történetet. Volt a megbízótól egy munka, minden munka norma alapján került kifizetésre, de a helyi vezető szerint egyik-másik tétel túl volt árazva és ezért egyedi alku után került elvégzésre az a tétel. Mondjuk úgy sem volt rossz pénz. Az alkalmazottnak kiadtam a melót, de mit ad Isten, az egyiknek valami betegség miatt otthon kellett maradnia. beöltöztem játszósba és mentem és, ez sohasem volt probléma. megcsináltuk a munkát, és már nem emlékezem az összegre, de mondjuk lett volna a számlaérték 50 ezer forint. A számlát nem csináltam meg csak pár hét múlva, de közben meghalt az illető alkudós személy, én meg geci módon elővettem a normát és az új főnöknek megírtam a számlát az szerint, ami így kb. 250 ezer lett egy nap alatt. Ezzel nincs is baj, a munka kezdetén megkérdeztem az alkalmazottat, mert hétvége volt, hogy mennyit kér egy ilyen napért, mondta, hogy mondjuk 5 ezer (ez 10 éve volt kb.). Jó. Amikor végeztünk, mondtam, ha jó, akkor a hó végi pénzéhez hozzáteszem, ha nem, ott helyben kipengetem. Nem, jó a hó végén. Eljött a hó vége, pontosabban a következő hó eleje, még pluszban adtam is neki a kialkudotton felül valamennyit, boldog is volt.
De amikor kiderült, mert - én hülye- elmondtam, hogy milyen szerencsésen jártam, hogy nem azonnal írtam a számlát meg, hanem a szerencsétlen haláleset után - teljesen ki volt akadva, hogy miért csak annyit kapott, amennyit. nem értette meg, hogy mi a baj, még többet is kapott mint amennyit ő kért. És ezek azért ha nem is napi szinten, de rendszeresen előfordultak. Aztánjöttek persze más problémák is, de ez mondhatni természetes együttjárói a vállalkozói létnek, de láttam és most is látom, kinek milyen az öregsége és a halála, ki-hogy dolgozott és mennyit az aktív korában, döntöttem, hogy elég is lesz. Aztán persze amikor jönnek a mostan i munkahelyemre az új emberek, igazolva látom, hogy nem döntöttem rosszul, mert mára a világ akkorát változott, hogy az én szélsőségesen konzervatív személyiségem nem dolgozná fel ezt könnyen, pontosabban sehogy.
Most 16:00-kor kiesik a kezemből a billentyűzet, ha maszekolásra adom a fejem, most nagy biztonsággal meg tudom mondani, hogy 2020 március 22-én 16:15-kor neki tudok állni, míg a vállalkozói létben még a jövő hét sem volt biztos.
Amikor a Metro újság kiadásra került Magyarországon, akkor volt egy kollégám, aki rokonságban volt a Bp-i Libertinus Kft egyik tulajával, ők voltak (most nem tudom ki, akár még mindig ők) az első cég, aki a nyomtatástól kezdve a megjelentetés minden problémáját kezelték, terítés, szállítás, stb. A városomban így én kezdtem el hajnalban kiszállítani az ujságot, kottára, idő, hely, darabszám. Ez napi két óra, vagy kicsit kevesebb alatt igen jól fizetett, mondjuk az újságkihordás kissé alantas meló, de a mohóság nagy úr. keltem hajnali 4-kor, 5 előtt már az első helyen kiraktam az első példányokat, ezzel 7-re végeztem, tűz a három gyerekkel iskolába-óvodába, utána munkahely és a vállalkozás, ha megakadt a vállalkozás akkor ott, ha a másik helyen kellett valami akkor ott, este úszás meg zeneiskola meg a faszomtuggyami és így...így... így...
Összeszedtem amit fontosnak találtam, a nej megbolondult a jóléttől, az anyós velem akarta csináltatni a másik lányának zavaros életét is, mondtam is nekik a kurva anyátokat, ennyi.
Most mindenki csinálja az életét ahogy tudja, én meg 16 óra után vagy bringázok, vagy netezek, vagy motorozok, vagy medencézek, vagy olvasok. A hátsó szomszédom a munkahelyén halt meg, mert nyugdíj után is ott maradt meg a maszek is ment, a szemben levő meg a meló és az ivászat, meghalt, a második szomszéd, meg 4 napja kötötte fel magát.
Mindenki hülye, csak én nem. Ez van.
:-)
Akkor nem robogó szervizt kell nyitni, hanem kisgép szervizt, aztán mit tehetsz te arról hogy keréken van a rotációs kapa?
Erről beszélek, csak a kifogást keresed, mert nem igazán akarod te ezt. Igazából én azt tapasztalom hogy bármi megoldható a tevékenységi kör terén. Bürokraták nem értenek hozzá.
A kondigépet is csinálhatnád ha azt mondod hogy fémszerkezeti lakatos munka, nem sporteszköz.
Az meg már nem a te bajod ha valaki tornászik rajta.
Csak a kíváncsiság miatt kérdezem: ha volt jól menő, jól jövedelmező vállalkozásod, akkor miért hagytál fel vele, miért szegődtél el mégis inkább alkalmazottnak? Hadd okuljunk a válaszból!
De ha van pénzed egy szerviz elindítására, van helyed, szakértelmed, időd, kapcsolatod, akkor a végzettség a legegyszerűbb megoldandó probléma. Úgy hívják, hogy szakirányú végzettséggel rendelkező alkalmazott.
Tudom a máshol hallott kifogásokat, hogy nem kell ember, mert meglop, meg nem dolgozza meg a bérét sem, de tudomásul kell venni, hogy manapság nagyon kevés olyan vállalkozás van, amit egyedül lehet csinálni, a motorszerelő műhely az pont nem az. Tudom, hogy a nyitott garázskapuban el lehet vackolni és súbertű igazgatása közben a váll fölött el lehet diskurálni a kuncsafttal, de az nem vállalkozás, az a legjobb esetben is fusizás. Az sem rossz, de abból tuti nem lesz X6.
Én 51 éves vagyok, vagyis múltam, és relatíve normális bérrel vagyok alkalmazott, ha hihetek a belső információknak, jövőre még jobb lesz, én ezért nem szándékozom visszatérni a vállalkozók táborába, de van olyan ötlet, ami majdnem fillérekből és hosszútávú bevétel lenne. majd ha már ettől is jobban megöl az unalom, elkezdem valamelyiket.
Azért ez nem ilyen egyszerű
Egy csomó meló elvégzéséhez különféle képzések kellenek
Főleg cégeknél számlásan
Egy szaros robogó szervizt nem lehet csinálni egy OKJ szarral
Sokat gondolkodtam ezen és ha 20 éves lennék akkor érdemes lenne ezt azt elvégezni
De így 45+ évesen semmi értelme hiszen simán benne van hogy a mai nap az utolsó
Nagyon tákolt a kompresszor
Néha egy nap alatt leenged néha hetekig elvan
Kellene egy visszacsapó szelep a kompresszor és a tartály közé
Plusz egy indító relé a villanymotorra mert most a plusz fázist egy csengő gombbal lehet adni
Aztán meg mindig 100 liternél tartunk.... A 700 meg sokkal több mint a 100
Plusz másik helységben van ott ahol a bicikli lesz tàrolva
Én csak azt nem értem, ha többre vágyik akkor miért nem tesz érte? Ha meg jó ez neki, akkor ne rinyáljon
Én sem akarok vállalkozó lenni, mert még azt mondjátok rám hogy geci vagyok
De nem is rinyálok hogy nincs X6-osom. (bűn ronda, ráadásul BMW, kell a fenének)
Pedig nem egy elveszett gyerek, tudna ő ha akarna, de mindig csak azt nézi, hogy valami miért nem fog működni, meg hogy munka van vele, akkor bele sem érdemes kezdeni, ahelyett hogy azon törné az agyát hogy működhet mégis.
Oké, jól fizetett alkalmazott vagyok, és a derekam is csak a sok fórumozástól fájdul meg, de jelenleg nagyjából 3-5tervem van arra az esetre ha ez megszűnne.
Első pl, hogy lenyírnám a füvet
Najó ennél több, de nem esnék kétségbe, sőt lehet még jobban is érezném magam, mert végre nem lenne ennyi időm itt írogatni hülyeségeket
A lefújó nekem is viszonylag jól tartja, mondjuk nem egy hónapig, de a kerékfúja az nem. Az 24óra alatt leereszt.
Onnan tudom, hogy bekapcsolva felejtem a kompresszort és tuti másnap éjjel indul el
Ha viszont lehúzom róla a szerszámokat, akkor nem nagyon érzékeltem szivárgást.
Túl nagy jelentősége nincs ennek mondjuk, ha kell úgy is az az első hogy bekapcsolom.
Van audija, meg omel asztmája, meg egész nap henyél a kanapén annélkül is, hogy megfogadná a tanácsod
Ini már révbe ért
Csak mi vagyunk ezek a maradi pöcsök akik még hisznek a munkaalapú társadalomban
Az én Einhell vackom is enged, de nem számottevően: kb. egy hónapja használtam utoljára, akkor 8 bar "maradt" a 24 literes tartályában - most 4 körül áll. Egy sima lefúvó pisztoly lóg a slag végén.
Kompresszor téma.
Nekem is mindig leereszt pár nap alatt.
Általában a cső, meg a csatlakozások nem engednek, hetekig tartja a nyomást, de a rárakott szerszám szelepe nem az igazi.
Szóval teszel egy rendes szelepet a tartályra, akkor nem engedi el soha a levegőt.
Már nem azért, de saját bevallásod szerint sok időd van gondolkodni.
Miért nem raktál fel egy egyszerű kapcsolót az asszonynak, amivel be tudja kapcsolni magának a kompresszort?
Ehelyett már napok óta ezzel szopatod magad
A másik. Elvileg ügyes vagy, meg értesz a dolgokhoz, de lerokkantosítod magad a melóval ahelyett hogy gondolkoznál.
Ha van elég ilyen meló, akkor váltsd ki a vállalkozóit, és add fel valami biorobotra a szopóálarcot, emelgesse ő a nehéz dolgokat minimálbérért, te meg majd okoskodsz.
A legtöbb ilyen melót két ember amúgy is jóval hatékonyabban meg tudja oldani. A gyors munkáért meg lehet kérni sok pénzt.
Ömleni fog a della, ha te is geci vállalkozó leszel, vehetsz Audit, meg Opel Astrát és henyélhetsz egész nap a kanapén
Szóval igen nagy szerencse kell a jó társhoz, de ha nem keresed, nem is fogsz találni.
Több oka volt, az egyik, hogy nem volt annyi szabadidőm amennyit én szeretetem volna, páran megpróbáltak kihasználni, és amit említettem kurvára zavart, hogy mindig tolvaj vállalkozó voltam a mások szemében.
Elmondok egy történetet. Volt a megbízótól egy munka, minden munka norma alapján került kifizetésre, de a helyi vezető szerint egyik-másik tétel túl volt árazva és ezért egyedi alku után került elvégzésre az a tétel. Mondjuk úgy sem volt rossz pénz. Az alkalmazottnak kiadtam a melót, de mit ad Isten, az egyiknek valami betegség miatt otthon kellett maradnia. beöltöztem játszósba és mentem és, ez sohasem volt probléma. megcsináltuk a munkát, és már nem emlékezem az összegre, de mondjuk lett volna a számlaérték 50 ezer forint. A számlát nem csináltam meg csak pár hét múlva, de közben meghalt az illető alkudós személy, én meg geci módon elővettem a normát és az új főnöknek megírtam a számlát az szerint, ami így kb. 250 ezer lett egy nap alatt. Ezzel nincs is baj, a munka kezdetén megkérdeztem az alkalmazottat, mert hétvége volt, hogy mennyit kér egy ilyen napért, mondta, hogy mondjuk 5 ezer (ez 10 éve volt kb.). Jó. Amikor végeztünk, mondtam, ha jó, akkor a hó végi pénzéhez hozzáteszem, ha nem, ott helyben kipengetem. Nem, jó a hó végén. Eljött a hó vége, pontosabban a következő hó eleje, még pluszban adtam is neki a kialkudotton felül valamennyit, boldog is volt.
De amikor kiderült, mert - én hülye- elmondtam, hogy milyen szerencsésen jártam, hogy nem azonnal írtam a számlát meg, hanem a szerencsétlen haláleset után - teljesen ki volt akadva, hogy miért csak annyit kapott, amennyit. nem értette meg, hogy mi a baj, még többet is kapott mint amennyit ő kért. És ezek azért ha nem is napi szinten, de rendszeresen előfordultak. Aztánjöttek persze más problémák is, de ez mondhatni természetes együttjárói a vállalkozói létnek, de láttam és most is látom, kinek milyen az öregsége és a halála, ki-hogy dolgozott és mennyit az aktív korában, döntöttem, hogy elég is lesz. Aztán persze amikor jönnek a mostan i munkahelyemre az új emberek, igazolva látom, hogy nem döntöttem rosszul, mert mára a világ akkorát változott, hogy az én szélsőségesen konzervatív személyiségem nem dolgozná fel ezt könnyen, pontosabban sehogy.
Most 16:00-kor kiesik a kezemből a billentyűzet, ha maszekolásra adom a fejem, most nagy biztonsággal meg tudom mondani, hogy 2020 március 22-én 16:15-kor neki tudok állni, míg a vállalkozói létben még a jövő hét sem volt biztos.
Amikor a Metro újság kiadásra került Magyarországon, akkor volt egy kollégám, aki rokonságban volt a Bp-i Libertinus Kft egyik tulajával, ők voltak (most nem tudom ki, akár még mindig ők) az első cég, aki a nyomtatástól kezdve a megjelentetés minden problémáját kezelték, terítés, szállítás, stb. A városomban így én kezdtem el hajnalban kiszállítani az ujságot, kottára, idő, hely, darabszám. Ez napi két óra, vagy kicsit kevesebb alatt igen jól fizetett, mondjuk az újságkihordás kissé alantas meló, de a mohóság nagy úr. keltem hajnali 4-kor, 5 előtt már az első helyen kiraktam az első példányokat, ezzel 7-re végeztem, tűz a három gyerekkel iskolába-óvodába, utána munkahely és a vállalkozás, ha megakadt a vállalkozás akkor ott, ha a másik helyen kellett valami akkor ott, este úszás meg zeneiskola meg a faszomtuggyami és így...így... így...
Összeszedtem amit fontosnak találtam, a nej megbolondult a jóléttől, az anyós velem akarta csináltatni a másik lányának zavaros életét is, mondtam is nekik a kurva anyátokat, ennyi.
Most mindenki csinálja az életét ahogy tudja, én meg 16 óra után vagy bringázok, vagy netezek, vagy motorozok, vagy medencézek, vagy olvasok. A hátsó szomszédom a munkahelyén halt meg, mert nyugdíj után is ott maradt meg a maszek is ment, a szemben levő meg a meló és az ivászat, meghalt, a második szomszéd, meg 4 napja kötötte fel magát.
Mindenki hülye, csak én nem. Ez van.
:-)
Erről beszélek, csak a kifogást keresed, mert nem igazán akarod te ezt. Igazából én azt tapasztalom hogy bármi megoldható a tevékenységi kör terén. Bürokraták nem értenek hozzá.
A kondigépet is csinálhatnád ha azt mondod hogy fémszerkezeti lakatos munka, nem sporteszköz.
Az meg már nem a te bajod ha valaki tornászik rajta.
Tudom a máshol hallott kifogásokat, hogy nem kell ember, mert meglop, meg nem dolgozza meg a bérét sem, de tudomásul kell venni, hogy manapság nagyon kevés olyan vállalkozás van, amit egyedül lehet csinálni, a motorszerelő műhely az pont nem az. Tudom, hogy a nyitott garázskapuban el lehet vackolni és súbertű igazgatása közben a váll fölött el lehet diskurálni a kuncsafttal, de az nem vállalkozás, az a legjobb esetben is fusizás. Az sem rossz, de abból tuti nem lesz X6.
Én 51 éves vagyok, vagyis múltam, és relatíve normális bérrel vagyok alkalmazott, ha hihetek a belső információknak, jövőre még jobb lesz, én ezért nem szándékozom visszatérni a vállalkozók táborába, de van olyan ötlet, ami majdnem fillérekből és hosszútávú bevétel lenne. majd ha már ettől is jobban megöl az unalom, elkezdem valamelyiket.
Hol hallottad ezt tőlem?
Kis munka kis pénz nagy nyugalom
Minden megvan már ami kell.
A vállalkozó azért geci mert szoptatja a dolgozóit
Kb emiatt nem megyek egyikhez sem
Legalábbis még nem találtam meg az igazit
Egy csomó meló elvégzéséhez különféle képzések kellenek
Főleg cégeknél számlásan
Egy szaros robogó szervizt nem lehet csinálni egy OKJ szarral
Sokat gondolkodtam ezen és ha 20 éves lennék akkor érdemes lenne ezt azt elvégezni
De így 45+ évesen semmi értelme hiszen simán benne van hogy a mai nap az utolsó
Néha egy nap alatt leenged néha hetekig elvan
Kellene egy visszacsapó szelep a kompresszor és a tartály közé
Plusz egy indító relé a villanymotorra mert most a plusz fázist egy csengő gombbal lehet adni
Aztán meg mindig 100 liternél tartunk.... A 700 meg sokkal több mint a 100
Plusz másik helységben van ott ahol a bicikli lesz tàrolva
Én sem akarok vállalkozó lenni, mert még azt mondjátok rám hogy geci vagyok
De nem is rinyálok hogy nincs X6-osom. (bűn ronda, ráadásul BMW, kell a fenének)
Pedig nem egy elveszett gyerek, tudna ő ha akarna, de mindig csak azt nézi, hogy valami miért nem fog működni, meg hogy munka van vele, akkor bele sem érdemes kezdeni, ahelyett hogy azon törné az agyát hogy működhet mégis.
Oké, jól fizetett alkalmazott vagyok, és a derekam is csak a sok fórumozástól fájdul meg, de jelenleg nagyjából 3-5tervem van arra az esetre ha ez megszűnne.
Első pl, hogy lenyírnám a füvet
Najó ennél több, de nem esnék kétségbe, sőt lehet még jobban is érezném magam, mert végre nem lenne ennyi időm itt írogatni hülyeségeket
Onnan tudom, hogy bekapcsolva felejtem a kompresszort és tuti másnap éjjel indul el
Ha viszont lehúzom róla a szerszámokat, akkor nem nagyon érzékeltem szivárgást.
Túl nagy jelentősége nincs ennek mondjuk, ha kell úgy is az az első hogy bekapcsolom.
Ini már révbe ért
Csak mi vagyunk ezek a maradi pöcsök
Nekem is mindig leereszt pár nap alatt.
Általában a cső, meg a csatlakozások nem engednek, hetekig tartja a nyomást, de a rárakott szerszám szelepe nem az igazi.
Szóval teszel egy rendes szelepet a tartályra, akkor nem engedi el soha a levegőt.
Miért nem raktál fel egy egyszerű kapcsolót az asszonynak, amivel be tudja kapcsolni magának a kompresszort?
Ehelyett már napok óta ezzel szopatod magad
A másik. Elvileg ügyes vagy, meg értesz a dolgokhoz, de lerokkantosítod magad a melóval ahelyett hogy gondolkoznál.
Ha van elég ilyen meló, akkor váltsd ki a vállalkozóit, és add fel valami biorobotra a szopóálarcot, emelgesse ő a nehéz dolgokat minimálbérért, te meg majd okoskodsz.
A legtöbb ilyen melót két ember amúgy is jóval hatékonyabban meg tudja oldani. A gyors munkáért meg lehet kérni sok pénzt.
Ömleni fog a della, ha te is geci vállalkozó leszel, vehetsz Audit, meg Opel Astrát és henyélhetsz egész nap a kanapén