De, nagyjából.
Tény hogy a mostani helyem állatság lenne itt hagyni, csak egyszerűen hiányzik ez a része az életemből.
Persze találkozok nap mint nap egy rakás sofőrrel akik bármelyik pillanatban cserélnének velem (nyugis meló, keresek annyit 174 órában mint ő 240-ben, van időm mindenre mert tudom hogy mikor leszek otthon) csak nekem meg sz@r látni pl ma reggel is, mikor mentem be hogy kerreg a mérlegen az egyik Lindés Actros és melegíti a gépet, nemsokára indul. Mindig az jut ilyenkor az eszembe hogy mennék én is de nagyon. (a sofőrök szerint csak próbálnám ki egy hétre hogy milyen ezt csinálni, még a helyi járatos buszra se szállnék fel többet )
Mindig is szerettem volna kamionos lenni de elb@sztam, sajna már késő belefogni. (már nem érné meg)
Qrva sorozáson lehúztak a villamos szakmám miatt az MHSZ-es B-C jogsiról pedig nagyon harcoltam érte.
Itt a Dunaferrnél még elég sok van belőlük.
Ilyenkor érzem azt hogy pályát tévesztettem és kimaradtam egy csomó jóból. Ha nem sz@rakodok a szakmámban évekig hanem átmentem volna a Dunaferren belül sofőrnek pár évre (Краз-ra vagy ЗИЛ-re) majd utána kamionozni, akkor én is elégedett ember lennék.
mindenhol ez megy. Voltam olyan pozíció meghallgatáson, ahol a HR-es vezető csajszi megmondta, hogy miután engem tartottak szakmailag a legfelkészültebbnek és a kompetenciáim is alkalmassá tesznek a pozíció betöltésére, legszívesebben engem venne fel, de hibádzik a diplomám, így nem tudok a tapasztalatommal és a kompetenenciáimmal annyi "pontot" összelapátolni, hogy én legyek aki végül megkapja. ez van.
Vettek fel pár ilyen fiatal srácot, a gyakorlatiasságuk tömény katasztrófa.
A szerszámos láda tartalma lényüktől idegen tárgyak halmaza de tudtak angolul tehát tökéletesen alkalmasak a feladatra, fel is vették őket.
Minden telephelyen divat leselejtezett palackokból területet elkeríteni. Baromi masszív dolog, sok van belőle és ingyen van. (nem is akar nekimenni senki)
Hasonlít rám bár nem túl jó kép, mentségemre szolgáljon hogy nem én készítettem.
Ategóval már én is gurultam kb, 2,5 métert.
De a legjobb a döglött szervós IFA volt amit ketten vezettünk. (visszagondolva jó volt 'parasznak' lenni) Nameg az MTZ 82-es amivel tökönvágtam magam váltáskor. ÚÚÚúú de jó is volt. meg mikor elakadtunk az egytengelyes ganészóróval. A láncsor széépen vitte hátra súlyt a pörgő bizbaszok meg szórták szanaszét... na egy bizonyos ponton túl a hátul lévő súly elkezdte emelni a trakink seggét. Tengelyig ástuk.
van még itten valaki?
Tény hogy a mostani helyem állatság lenne itt hagyni, csak egyszerűen hiányzik ez a része az életemből.
Persze találkozok nap mint nap egy rakás sofőrrel akik bármelyik pillanatban cserélnének velem (nyugis meló, keresek annyit 174 órában mint ő 240-ben, van időm mindenre mert tudom hogy mikor leszek otthon) csak nekem meg sz@r látni pl ma reggel is, mikor mentem be hogy kerreg a mérlegen az egyik Lindés Actros és melegíti a gépet, nemsokára indul. Mindig az jut ilyenkor az eszembe hogy mennék én is de nagyon. (a sofőrök szerint csak próbálnám ki egy hétre hogy milyen ezt csinálni, még a helyi járatos buszra se szállnék fel többet
Mindig is szerettem volna kamionos lenni de elb@sztam, sajna már késő belefogni. (már nem érné meg)
Qrva sorozáson lehúztak a villamos szakmám miatt az MHSZ-es B-C jogsiról pedig nagyon harcoltam érte.
Ilyenkor érzem azt hogy pályát tévesztettem és kimaradtam egy csomó jóból. Ha nem sz@rakodok a szakmámban évekig hanem átmentem volna a Dunaferren belül sofőrnek pár évre (Краз-ra vagy ЗИЛ-re) majd utána kamionozni, akkor én is elégedett ember lennék.
Azt is szerettem nagyon.
A szerszámos láda tartalma lényüktől idegen tárgyak halmaza de tudtak angolul tehát tökéletesen alkalmasak a feladatra, fel is vették őket.
Hasonlít rám bár nem túl jó kép, mentségemre szolgáljon hogy nem én készítettem.
De a legjobb a döglött szervós IFA volt amit ketten vezettünk.