akkro leírom mert látom nem érted
a fának van gyökere, annak egyrészt az a szerepe hogy helyhez kösse( értsd: ne vigye el az altív tavaszi szél)
másrészt avval veszi fel a tápanyagot és a vizet
szóval ahol van víz ott a gyökér, tehát ha minden este locsolgatod a kerti slaggal akkor az életben nem fog a gyökere lemenni 3 méter mélyre hiszen fent van a víz utána a nagy szárazság ( fél méter után nemigen szívódik le a száraz talajban az alkalmankénti locsolás)
anyi vizet meg nem tudsz a homokra önteni hogy lemenjen 2 méterre mert ahhoz nem a szirszar műanyagkút &ruszki szivattyú kell
ezt úgy küszöböltem ki hogy fúrtam egy méter mély lyukat, lele a 120 centis susnyót majd 20 centi homok és a lyukban öntöztem egész tavasszal-nyáron elég intenzíven mert egy tűzoltó tömlő volt minden fánál elvágva és naponta többször is kapott vizet
ősszel ritkítottam az öntözésen
tavasszal kihajtott és ahogy elkezdődött a szárazabb idő már kókadt a levele szóval egy idény kevés volt hogy leérjen a vízhez a gyökér pedig volt egy méter előnye
nem volt olyan vészes sima négyes falú 100x50es szártszelvény volt a láb aztán nem kelvés tonnát bírt el
na mindegy
a salgó polc is fasza sokat is bír, de mint látható csak túl volt terhelve disznó módon
ez konkrétan nem így van Az viszont tény,hogy az akác nagyon jól bírja a szárazságot. Nekünk a 2 éves felújítás gond nélkül átvészelte a néhány évvel ezelőtti hosszan tartó kánikulát. A tavalyi hónapokig tartó vízhiány( amikor már a duna is majdnem kiszáradt) sem hatota meg igazán. Az akác szárazság tűrő. De nem sivatagi növény és nem kedveli a szárazságot, 1800 évekbe franciaországból adoptálták. Robina pseudomona. Nagyon is meghálálja a vizet. Sokkal jobb lesz az éves növekménye. viszont a nagyon sok vizet nem bírja. Sokkal nagyobb bajt okoz egy hónapokig tartó esős időszak mint a szárazság. Nálunk a homok megkötése miatt telepítették. Később rájöttek a nitrogén megkötő képességére is. Haszonfának már nem nagyon alkalmazzák. Bányafának és vasúti talpfának volt kiválló. A bányák bezártak, a vasúti talpfákat meg betonnal váltották ki, mint ahogy a kerítésoszlopokat is. Viszont az egyik legjobb tüzifa. ezzel lehet legjobban becsapni a jóhiszemű lakosságot, mert vizesen is tüzelhető
én kb. úgy gondolom mint te. Elfogadom, hogy nem vagyunk egyformák van aki ilyen van aki olyan. Nekem nics ezzel bajom, akkor lenne ha mind egyformán gondolkoznánk meg viselkednénk nem sok mondandónk lenne Hogy bonyolódnánk egy konstruktív vitába?
nem sok helyen dolgoztam ahol polcok voltak, de azért egy vasas cégnél meg vannak pakolva rendesen súllyal
és egyik se borult meg egy koccanástól, pedig nem egyszer csattogott a targonca segge a polcnak
a fának van gyökere, annak egyrészt az a szerepe hogy helyhez kösse( értsd: ne vigye el az altív tavaszi szél)
másrészt avval veszi fel a tápanyagot és a vizet
szóval ahol van víz ott a gyökér, tehát ha minden este locsolgatod a kerti slaggal akkor az életben nem fog a gyökere lemenni 3 méter mélyre hiszen fent van a víz utána a nagy szárazság ( fél méter után nemigen szívódik le a száraz talajban az alkalmankénti locsolás)
anyi vizet meg nem tudsz a homokra önteni hogy lemenjen 2 méterre mert ahhoz nem a szirszar műanyagkút &ruszki szivattyú kell
ezt úgy küszöböltem ki hogy fúrtam egy méter mély lyukat, lele a 120 centis susnyót majd 20 centi homok és a lyukban öntöztem egész tavasszal-nyáron elég intenzíven mert egy tűzoltó tömlő volt minden fánál elvágva és naponta többször is kapott vizet
ősszel ritkítottam az öntözésen
tavasszal kihajtott és ahogy elkezdődött a szárazabb idő már kókadt a levele szóval egy idény kevés volt hogy leérjen a vízhez a gyökér pedig volt egy méter előnye
na mindegy
a salgó polc is fasza sokat is bír, de mint látható csak túl volt terhelve disznó módon
Próbálj meg fúrni, hátha nyithatsz egy finomítót
egy homokdomb tetején van a házunk aztán úgy tűnik nem szereti az akác sem
Pedig az sivatag növény. Itt a homokos talajon is nő mint a gaz.
és egyik se borult meg egy koccanástól, pedig nem egyszer csattogott a targonca segge a polcnak