Politizálunk

elrejtettem benne pár fideszes megjegyzést keresd ki és javítsd ki tiszára.
mr szánalom harcos 😂
Több mint tíz évvel ezelőtt, miután elkezdtem foglalkozni a magyar népmesékkel, támadt az az ötletem, hogy jó lenne olyan meseválogatásokat közölni, amelyekben csak a magyar eredetű, legősibb népmeséink lennének összegyűjtve.
Sorban azonosítottam ezeket a meséket az ókori forrásokból ismert szövegekkel. Így derült ki, hogy eredeti magyar népmeséink éppúgy délre, az ősi Kisázsiába, Sumérba, Ugaritba és Egyiptomba vezetnek, mint nyelvünk rokonsági kapcsolatai, és műveltségünk más emlékei. Meséink csodálatos módon több évezredes hagyományokat őriztek meg, egészen a huszadik századig.
A sumér Etana-eposszal rokonok pl. az A táltos kecske, a Fehérlófia, az A Nap fája című magyar népmesék. Az egyiptomi Hórusz és Széth küzdelmeinek (a Napisten harca a Sötétséggel) magyar másai: Napleánya királykisasszony, Világszép Ilonka, Támán és Ámán. A Gilgames és az Istár alvilágjárásáról szóló akkád eposz egyes részletei is felismerhetők meséinkben (Pl. Az aranyréten, Mirkó királyfi. A Romulus-Rémus monda (Az aranyhajú királyfiak) és a Perszeusz-mítosz (lásd: Vízi Péter és Vízi Pál eredetije szintén nálunk lelhető fel. Az ugariti Baál-eposz (Bél küzdelme a hétfejű sárkánnyal) emlékei pl. A hétfejű sárkány című népmeséink. A mese szavunkat (manysi mojt = mese; és vö. még: beszéd, beszél, és más: a mese, mint a beszéd (logosz) is eredetileg a valóság mása volt) nehéz lenne különválasztani az ógörög müthosz-tól (=mese, monda, történet, beszély szó, beszélgetés), ami mindenképpen arra mutat, hogy őseink szoros kapcsolatban álltak, érintkeztek az ókori görögökkel is. Szintén ezt bizonyítja például az a tény, hogy a mi Tündér Ilona-meséink is átkerültek a görögökhöz, de már csak (Magyar Adorján kifejezését idézve) “elcsépelt és zavaros monda” alakjában. Hogy Tündér Ilona (a görögöknél Helena Tündarisz) az ősmagyar (székely-szkíta) vallás istenasszonya volt, azt már nevének magyar eredete is világosan bizonyítja: tündér = tündöklő és tünékeny lény (vö. még tenger és sumér dingir = isten); az Ilona név pedig kapcsolatos az illat, illó, illékony szavaink tövével (vö. finn ilma = levegő) és a Magyar Adorján e nevet él (et) anya-ként értelmezte.Az ún. görög mitológia úgy jött létre, hogy ókori írók és költők műveiből különböző szerzők más és más összeállításokat készítettek. Míg népünk évezredek óta őrizte és adta tovább szájhagyomány útján egészen a XX. századig ősvallása szent szövegeinek mese-, ballada- és népdal-változatait.Minden népnek azt lehetne mondani: mutasd meg a meséidet, és megmondom, milyen vagy.Robert Darnton, a kiváló kutató Lúdanyó meséi című kis kötetében a XVIII. századi Franciaország gondolkodásmódjait vizsgálja. Tőle idézek: “A francia “Lúdanyó meséi”-nek paraszti változatában a többi mese is… hátborzongató. A “csipkerózsika” egyik korai változatában a herceg, aki egyébként már nős, megerőszakolja Csipkerózsikát, és ő amúgy álmában több gyermeket szül neki. A gyermekek Szoptatás közben megharapják. . .a herceg anyósa, egy emberevő óriásnő több kísérletet tesz arra, hogy felfalja a herceg törvénytelen magzatait. A “Kékszakáll” mese eredetije egy menyasszonyról szól, aki nem tud ellenállni a kísértésnek, és kinyit egy tiltott ajtót vőlegénye házában. A vőlegény különös ember, már hat feleséget tett el láb alól. A menyasszony benyit a sötét szobába, és felfedezi a hat előző feleség falon függő holttestét. Rémületében elejti a titkos ajtó kulcsát, az beleesik egy vértócsába a padlón. A francia parasztok “Jancsi és Juliskájá”-ban a hős olyan sikeresen szedi rá az óriást, hogy az saját gyerekei torkát vágja el.”A Szép lány és a szörnyeteg-ben “a férj menyasszonyok egész ármádiáját falja fól a nászi ágyban. Még szörnyűbb a “Les Trois Chiens” (A három kutya), itt egy lány úgy öli meg a bátyját, hogy lándzsahegyeket dug annak nászágyába.” A legmorbidabb mesék egyike az Anyám levágott, apám megevett, amelyben “egy asszony lyoni ragut készít a fiából, amit lánya feltálal az apjának. Es így tovább a nemi erőszaktól a szodómiáig, vérfertőzéstől a kannibalizmusig. Tanulságos “mentalitás”-történet! Ezért volt éppen francia Marquis de Sade is, a szadizmus névadója, és így világosabb, hogy miféle “mentalitás”-nak lett az eredménye Magyarország feldarabolása. De erről elég ennyi!A magyarsággal szomszédos népek hiedelmeinek legjelentősebb szereplői a vámpírok, a vérszopó norá-k, a hazajáró “fullasztó fiúk”, stb. Meséikben ott kísért az emberevés emléke is. Az is jellemző, hogy az indo európai népek hogyan torzítottak el magyar meséket: p1. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységből mérgezett almával akarja megölni Hófehér- két (míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.) Meséink erkölcsi tanítása: a gyengék (pi. a legkisebb testvér!), a szegények, a gyermekek és állatok iránti irgalmasság és ugyanakkor a Gonosz elleni elszánt harc. (A szemita-indoeurópai, mára általánossá vált “erkölcsiség” épp a miénk fordítottja: az ártatlanok és gyengék bántalmazásán és a Gonosz teljes megkímélésén, sőt tiszteletén alapul.) Egy német vagy néger mese még akkor is idegen marad egy magyar számára, ha egyébként érdekes és tanulságos. Ezért nem igaz az az állítás, hogy nem fontos a hagyomány nemzeti jellege.Egy magyar érzésű, lelkivilágú ember számára csak a Saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak.Kiváló mesekutatóink: pl. Magyar Adorján, Berze Nagy János és Vámos Ferenc tértek rá a mesekutatás magyar útjára. Utóbbi szerző írta: “a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója. Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsősorban nekünk, magyaroknak szól.Magyar ősmesének a magyar alkotású, ősvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság kereséséről szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcsének megszerzéséről. Meséink alapjául a magyar ősvallás gyógyító és révülő bölcs papjainak (regöseinek, táltosainak, jósainak) túlvilági úti élményei szolgálhattak. Ezek a tanító-beavató és egyben gyógyító elbeszélések tőlük származhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a magasabb és mélyebb (vagy: a felső és az alsó) világok rejtett valóságáról szólnak.Meséink gyakran vándorútra indulással kezdődnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyőzésére indul a hős, a fogságban levő Fények -és lelkek -kiszabadítására; vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog tündérhon megkeresésére. A mai elsötétedett világban a Gonosz elleni küzdelem -néhány magányos harcost leszámítva -éppoly tiltott és ismeretlen már, mint az Isten országának hirdetése és keresése! (Milyen szomorú ez a hivatalos kereszténységre, buddhizmusra, stb. nézve!)Az igazi magyar mesékben az Ősforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyelvei közé -a magyar a teljesség, az Egy nyelve. A mennyei beavatás: az isteni Szerelem, melyben a megistenülő férfi (vagy nő) egyesül a vele ellenkező nemű istenalakkal. Így a magyar nőnek tündérré kellene válni, Tündér Ilonával azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hőse, a fény harcosa (p1. a parázs-nevű Páris, Szőlőszem királyfi, Szép Miklós, stb.) -aki pedig a magyar férfi eszménye kellene tegyen, akivel azonosulhat.A magyar ősmesékből sajátos, össze nem téveszthető lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni felemelő és megtisztító élmény. Mese mint beavatás, a megismerés magyar Útja -ez a mi sajátos utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba. Ha nincs meg bennünk -Jézus kifejezésével élve -az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban. Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti, és a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete.Gyönyörű ősi meséink felragyogtatják bennünk a mennyei, a valóságos Élet fényét, és megmutatják még ma is az oda vezető utat. Azaz: őrzik magukban a lényeget, a legfontosabb igazságokat. Ezért nem lehet eléggé komolyan venni e meséket.Később belemerülhettek a mind bonyodalmasabb történetek sokaságába, hogy elrévedő szemekkel figyeljenek a beúszó belső képekre, a szavak nyomán kibontakozó szivárványszínű fantázia moziban. Aztán a könyvek saját olvasásban!
Kalandok és érzelmek, feszültség és megkönnyebbülés, sírás és nevetés gazdagította mélyítette a gyemeki lelkeket, ha voltak olyan kivételezett helyzetben, hogy valamelyest hatástalanított, panelgondolatoktól mentes,„televíziótlan”, szerető környezetben növekedvén gyarapodtak. Ha mindezek tetejében találkozhattak a magyar népmesék, mondák transzcendentális tudást hordozó mélylélektani megalapozottságú műveivel, szilárd világkép és értékrend útravalójával indulhattak bátran saját harcaik megvívása felé.
De miért is lehetséges ezeket a talán merész gondolatokat papírra vetni? Berze Nagy János, Bíró Lajos, Jankovits Marcell, Magyar Adorján, Makay László, Pap Gábor, Szántai Lajos népmese-kutatók nyomdokain lépkedve juthatunk a következő megállapításokra:
– A magyar ősi mesék, mondák történetdarabkáival az „elveszett őstörténelem” fájó hiátusait egészítik ki. A méltán közkedvelt gőgös hatalmasságot megleckéztető Lúdas Matyi figura ősi sumér mesehősként is ismert volt már. Őseink vándorlásai a meotisi mocsárvilágban, a kirajzás, otthonkeresés, visszatérés, és újra letelepedés, a csodaszarvast követő Hunyor-Magor mondájában követhető nyomon. A csupán egy évezreddel ezelőtt lezajló hazatérés, hon(vissza)foglalás előzményei villannak fel Emese álma legendánkban, mikor is Turul, mint szellem, szellemiség madara termékenyíti meg Emesét, az ősanyát, s így születik Álmos vezér, miként Mária fogadja be a galamb képében reá szálló Szentlélek erejét.Ugyanakkor a Szenthármasságra rímelve népmeséinken a hármasság világrendjének vonulatát figyelhetjük meg. A szereplők, mint a szellemiség (férfi hős), lelkiség (női hős), testiség(helyszin) megtestesítői „három nap-egy esztendő” időfolyamban járják az al-közép- és felvilág küzdelmes útját a 3, kétszer 3, háromszor 3 képviselőivel szembeni harcok közepette (Fehérlófia).
– Népmesekincsük csodálatos öröksége erkölcsi tanításuk.
”Minden népnek azt lehetne mondani: mutasd meg a meséidet, és megmondom, milyen vagy.
Robert Danton, a kiváló kutató Lúdanyó meséi címû kis kötetében a VIII. századi Franciaország gondolkodásmódjait vizsgálja. Tõle idézek: “A francia Lúdanyó meséi-nek paraszti válogatásában a többi mese is… hátborzongató. A Csipkerózsika egyik korai változatában a herceg, aki egyébként már nõs, megerõszakolja Csipkerózsikát, és õ amúgy álmában több gyermeket szül neki. A gyerekek szoptatás közben megharapják… a herceg anyósa, egy emberevõ óriásnõ több kísérletet tesz arra, hogy felfalja a herceg törvénytelen magzatait. A Kékszakáll mese eredetije egy menyasszonyról szól, aki nem tud ellenállni a kísértésnek, és kinyit egy tiltott ajtót võlegénye házában. A võlegény különös ember, már hat feleséget tett el láb alól. A menyasszony benyit a sötét szobába, és felfedezi a hat elõzõ feleség falon függõ holttestét. Rémületében elejti a titkos ajtó kulcsát, az beleesik a vértócsába a padlón. A francia parasztok Jancsi és Juliská-jában a hõs olyan sikeresen szedi rá az óriást, hogy az saját gyerekei torkát vágja el. A szép lány és a szörnyeteg-ben a férj menyasszonyok egész ármádiáját falja föl a nászi ágyban. Még szörnyûbb A Les Trois Chiens (A három kutya), itt lány úgy öli meg a bátyját, hogy lándzsahegyeket dug annak nászágyába. A legmorbidabb mesék egyike az Anyám levágott, apám megevett, amelyben egy asszony lyoni ragut készít a fiából, amit a lány feltálal az apjának. És így tovább a nemi erõszaktól a szodómáig, vérfertõzéstõl a kannibalizmusig. A magyarsággal szomszédos népek hiedelmeinek legjelentõsebb szereplõi vámpírok, a vérszopó norá-k, a hazajáró “fullasztó fiúk”, stb. Meséikben ott kísért az emberevés emléke is. Az indoeurópai népek hogyan torzítottak el magyar meséket: pl. a jóságos Tündér Ilonából náluk gonosz királyné lett, aki varázstükrét is rosszra használja, banyának öltözik és irigységbõl mérgezett almával akarja megölni Hófehérkét (míg Tündér Ilona almája gyógyító és ifjító gyümölcs.)
A magyar népmesék erkölcsi tanítása: a gyengék (pl. legkisebb testvér!), a szegények, a gyermekek és állatok iránti irgalmasság és ugyanakkor a Gonosz elleni elszánt harc. Redkívül fontos a hagyomány nemzeti jellege. Egy magyar érzésû, lelkivilágú ember számára csak saját népének hagyománya lehet igazán iránymutató: ezért született magyarnak. Vámos Ferenc írta: “a magyar mesekincsben egészen különös világ, gondolatrendszer, bölcselet szunnyad. A létnek, a világnak kozmikus víziója.” Vagyis: a mindenség magyar látomása, amely elsõsorban nekünk, magyaroknak szól.
Magyar õsmesének a magyar alkotású, õsvallási tartalmú népmeséinket, “szent beszély”-einket nevezhetjük. Ezek többnyire a halhatatlanság és boldogság keresésérõl szólnak: Tündér Ilona szerelmének, a gyógyító és ifjító életvizének és az életfa gyümölcseinek megszerzésérõl. Meséink alapjául a magyar õsvallás gyógyító és révülõ bölcs papjainak (regöseinek, táltosainak, jósainak) túlvilági útiélményei szolgálhattak. Ezek a tanító-beavató és egyben gyógyító elbeszélések tõlük származhattak. E mesék tehát nem kitalált történetek, hanem a magasabb és mélyebb (vagy: a felsõ és az alsó világok rejtett valóságáról szólnak.
Meséink gyakran vándorútra indulással kezdõdnek, emlékeztetve arra is, hogy vándorok vagyunk a Földön, melyen csak átmegyünk, keresve az igazi otthonunkat. E hosszú vándorút pedig mindig a Túlvilág valamely tartományába vezet: vagy az alvilágba, ahová a Gonosz legyõzésére indul a hõs, a fogságban levõ Fények – és lelkek – kiszabadítására, vagy a magasságba, az égbe, a mennyei társ és a boldog Tündérhon megkeresésére. a mai elsötétített világban a Gonosz elleni küzdelem – néhány magányos harcost leszámítva – éppoly tiltott és ismeretlen már, mint az Isten országának hirdetése és keresése!
Az igazi magyar mesékben az Õsforrás még tisztán látható, még nem homályosodott el, nem zavarodott össze. Ahogyan a magyar nyelv sem tartozik a Bábel utáni összezavarodás nyekvei közé – a magyar teljesség, az Egy nyelve. A mennyei beavatás: az isteni Szerelem, melyben a megistenülõ férfi (vagy nõ) egyesül a vele ellenkezõ nemû istenalakkal. így a magyar nõnek tündérré kellene válni Tündér Ilonával azonosulva, akinek a párja mindig a Napisten hõse, a fény harcosa (pl. parázs-nevû Páris, Szõlõszem királyfi, Szép Miklós, stb.) – aki pedig a magyar férfi eszménye kellene legyen akivel azonosulhat.
A magyar õsmesékbõl sajátos, össze nem téveszthetõ lelkiség és szellemiség árad. E meséket olvasni felemelõ és megtisztító élmény. Mese, mint beavatás, a megismerés magyar útja – ez a mi sajátos magyar utunk. Kiutat keresve a boldogtalanság világából a boldogság honába, a múlandóságból az örökkévalóságba. Ha nincs meg bennük – Jézus kifejezésével élve – az Isten országának (vagyis a tündérek mennyének) képe és vágya, akkor leragadhatunk az alsóbb világokban.
Ha valakiben nem tudatosul az ember igazi célja és küldetése: a felemelkedés az eredeti, a valódi égi hazába, akkor hiábavalóan telik el az élete.

ez már tőled is szánalmas 😂
eddig azért tudtál valami újat kitalálni még ha orbitális ökörség is volt, de legalább szórakoztató
most már elértünk a legaljára
remélem meg tudsz újulni és régi önmagad leszel amikor a vicces faszságaid tudod tolni

ez már tőled is szánalmas 😂
eddig azért tudtál valami újat kitalálni még ha orbitális ökörség is volt, de legalább szórakoztató
most már elértünk a legaljára
remélem meg tudsz újulni és régi önmagad leszel amikor a vicces faszságaid tudod tolni

így beszél egy vértiszás akinek a nyelve mindig a tisza seggében van emiatt a látótere beszűkült 😁
kíváncsi leszek mikor fogsz felébredni a kék álomból
bár annyira nem vagy gerinces hogy valaha is beismernéd hogy tévedtél, és a felszopkodott tiszásaid, a valaha hatalmon lévő legkártékonyabb társulat lesz.

ez csak feltételezés
de majd kiderül 4 év múlva

Hogyne lehetne bukta, elégedetlenség, tüntetések, leváltás mint gyurcsánynál vagy új választás. A tisza egyáltalán nem homogén mint a fidesz és pillanatok alatt ellenkezőjére fordulhatnak az emberek legalább annyian, hogy kierőszakolják a váltást ha nem teljesíti az ígéreteit. A tisza 2/3 sem akkora szám mert nem egységesek, közülük sokakat nagy eséllyel könnyen át lehet fordítani vagy megvenni épp azért mert (még) nem diktatórikus a pártapparátus, a fideszből is az elején sokan leléptek csak miután egyemberes lett azután lett mindnek egy akarata.

4 évig nincs bukta csinálhat bármit
ha tippelnem kell a lázár tuti rács mögött lesz, az azért elég látványos intézkedés lesz, ezt ő már akkor érezte amikor bánatosan állt a fideszes falkában a vitya bukó beszédjén
szíjjártó talán rogán nem hinném
a többi meg csak nagyon apróhal lesz jó nagy csinnadrattával
a változásra meg mindig lesz kifogás miért nem valósul meg

Pedig de, most pont az ígéretek voltak fontosak, ha nem vagy nagyon lassan teljesülnek az gyors buktát jelent, ezért választották meg.

Ha nem lesznek sitten 4-5 hónapon belül vagy legalább elfogató ellenük és nem csak a kuszaszem és kölyke hanem mind ellen akkor bukni fognak rövid úton.

én mindig jártam dolgozni és sosem jártam jól
utóbbi pár évben ejtettem a rendszeres melót, rájöttem hogy nekem erre semmi szükségem sincs
amúgy ha a fidesz helyett olyan kormányzott volna aki nem lop semmit sem(mint a mesében) akkor mindenki térdig járna a pénzben olyan bőség lenne
persze ez ilyen elméleti dolog, mert a kurvát megdugják a politikus meg lop ez ilyen alap dolog ebben a társadalomban

Hát inikém. Ha nem a fidesz van 16 évig neked mindennap munkába kellett volna járnod a napi betevőért 😆

Hát én ki tudtam 😅 Ezekről a valóságsókról semmit nem tudok szerintem egy nevet nem tudnék megemlíteni 😄

így beszél egy vérfideszes akinek a nyelve még mindig a fidesz seggében van emiatt a látótere beszűkült 😁
kíváncsi leszek mikor fogsz felébredni a narancsos álomból
bár annyira nem vagy gerinces hogy valaha is beismernéd hogy tévedtél, és a felszopkodott fideszeseid a valaha hatalmon lévő legkártékonyabb társulat volt

Az öt kamionnyi pénz meg spórolása kurva sokba fog nekünk kerülni...

Igy beszel a hívő tiszás.

akkor se érdemes 4 évig rugózni rajta
igéret?
igérni mindent lehet aki meg ezt elhiszi az hülye 😂
én is megigérhetem hogy majd egyszer veszek tőled kanapét, csak várd ki 😀

Nem.
Én a valasztasi igereteket akarom,azonnal.
Amióta a matolcsy adam feltunt a tisza mellett es nyertek valahogy senki nem követeli a letarttóztatásukat,és valahogy már a kormányzás se tunik családi-uram-bátyám rendszernek,ha a sógorok és haverok kerulnek htalomra.
Mar akkor amikor még el sem kezdték.
A hozzád hasonlo flatline-ok meg relativizálnak.

majd 4 év múlva panaszkodj hogy a mostani szarabb volt mint a narancsos
addig semmi értelme
de ha nem 15 kamion pénzt lopnak el csak 10 akkor már jól jár az ország
és tuti kevesebbet lopnak az első időkben hiszen akkor le lesznek vàltva ha nincs semmi haladás
majd a 2. ciklustól lehet gazdagodni mint a vityáék

Nézhető sose volt, de az elején még újdonság volt, azért pörgött mindenhol... később átköltözött ilyen névtelen csatornákra, ott már a kutya se nézte, csak az igazi hülyék.

Azért ez így nem teljesen igaz Én régen az első 1-2 szériát néztem,nem fanatikusan,ha úgy adódott megnéztem,azok még viszonylag nézhetőek voltak,aztán azóta egyet sem láttam,és fogalmam sincs kik vannak benne.

Ez így igaz
Nem hülyék kivan ez találva
Olyan mint a dohányzás ha egy szobába 7 emberből 3 dohányzik akkor mindenki szívja a füstöt csak valaki direktbe míg más passzívan

Azt te csak gondolod, hogy nem szállsz be ilyen témába, valójában pont ez a lényege, hogy beleteszik a fejedbe, ha akarod ha nem...
Például volt ez a való világ faszság, én ezekből soha egy percet nem néztem, mégis tudtam, hogy ki kicsoda, egyszerűen azért, mert felugrott az interneten, betették mindenhova az előzetest, meg mindig mindenki erről beszélt... egyszerűen nem lehetett kikerülni. Ez így működik.

Baszki ini szerinted direktbe kerestem rá 🤔
Ez az oldal elméletileg jobboldali portál .....................mindig olvasgatom
amiért be tetem hogy még nincs is új kormány de már gyors valózások be is indultak
szivárvány tv , buzi hírek .......... stb
de még nem rég azt mondtátok nincs itt semmi buzi propaganda ................aztán de még is
szóval jó a kezdet ,gondolom folytatás is fantasztikus lesz

Ezt a par sort loptam....

A világért sem akarok rosszmájú lenni, de egy sportmenedzserből belügyminisztert, a sógorból meg igazságügy minisztert csinálni nem tűnik túl jó ötletnek...

Semmi nehézséget nem találok benne. Lapozok, elkapcsolok, bele se szállok effajta “ témákba”.
De nem csak a homárokkal vagyok így.
Egyszerűen nem fordítok energiát olyan dolgokra, amik nem érdekelnek.
Vannak jó dolgok az életemben ami boldogít.
Ilyen egyszerű. Számomra.