Zoozee! ktm sx főtengelyén vannak műanyag nem tudom mik...a hajtókar felőli oldalon...ha az meg van sülve,égve mivel a hajtókar alsó csap kicsit besült,azt a műanyagot cserélni lehet vagy maradhat is ott...meg van barnulva csak egyébként semmi elváltozás nincs,vagyis nem látható...sajnos nincs szem előtt a cucc,egy ismerősnek kéne segítenem...ami a képen van műanyagról van szó...szokványos ilyet kapni ktm boltban vagy rendelős szted? nyiregyen biztos nincs,de rendelni... nem a képen lévő a hibás..ez egy saját történet képe egy 2004sx125ből...
amit nem meséltünk az hogy a versenyzők 70 % patakvizet ivott ennek fele dierkt de a feléne mg azt mondták ..nem nem patak viz ivóviz... . .
mert még vizet sem vittek eleget a marhák..már mint a szervezők..mert a sok fe le patak le fel patak..az asztán szivta a vizet a parasztból..
ugyhogy 70% patakivásból épp szerencse hogy nem lett senkinek higfosása
bazki ez nem semmi. azért is akartam dumálni a crospályán ,hogy mivolt kint? csak úgy néztél át rajtam mikor kezeltünk ,mint valami lepráson. de nem baj így már értem mi a szitu. semmi gond majd dumálunk máskor. aztán láttam ,hogy ott szédelegtél még sokáig ,de már nem mertem odamenni se.
Írnék még egy pár sort a regimentről, akit nem érdekel nyugodtan átugorhatja.
A heroikus küzdelmemet az elemekkel az is szemlélteti, hogy 2 nap alatt 2 kilót fogytam úgy, hogy annyit ettem, amennyi csak belémfért.
Viktor szakácstehetségének hála a koszt az kiváló volt.
A második nap előtti briefingen elmondták, hogy lesz néhány meredekebb lefele, meg fitness patak, ami kicsit fárasztóbb, de a 4. check point után már ok.
Ehhez képest a meredek lefele, az olyan volt, hogy már rég nem volt kérdés, hogy tolom magam mellett a motort, de még így is emelgette a hátulját... A patakról meg annyit, hogy olyan, mint a fitness patak, volt még 6 másik, sőt még olyanabb... A 4. check point után már tényleg azt mondták: innen már nem nehéz. Nem a kurvaanyját nem nehéz, mentem két kanyart és már láttam, hogy vezetnek felfelé egy patakon, ami még olyanabb, mint a beharangozott fitness patak...
Apropó, elég sok lengyel volt, és hamar rájöttünk, hogy a kurva, az lengyelül is kurva...
Na, tehát egy ilyen nap után következett egy hasonló erősségű harmadik nap, csak szakadó esőben...
Az előző nap, az eső, meg az első feljáró megtizedelte a mezőnyt, de az a néhány fanatista, akinek még mindig nem volt elég, jutalmul, hogy feljutott a hegyre élvezhette a ködöt is...
Így történt, hogy többen megakadtunk egy olyan feljárónál, aminek kettes nyélgázon kellett nekimenni, hogy ne fogyjon el a lendület, mert a tetején fel kellett lépni egy kétlépcsős sziklára. Az izgalmakat fokozta a kb. 15 méteres látótávolság, ugyanis nem tudtuk, hányan vannak elakadva a tetején, ill. épp jön-e vki visszafelé. Szóval ott négyen magyarok összeálltunk (mindannyian teljesítettük az előző napot). Fejenként 3-4 szer rátöltöttünk, senkinek egy ígéretes próbálkozás... Úgy döntöttünk, ha eddig nem törtük össze magunkat, meg a motorokat, akkor próbáljuk meg úgy, hogy amilyen közel csak tudjuk, odavisszük, dobjuk a motort a sziklához, onnantól pedig kötéllel négyen! próbálkozunk tovább. Nehéz siker, lassú haladás tovább a hegygerincen, mellettünk néhány méterre 60m-es szakadék.
Eldöntöttük, ha leérünk kiszállunk a versenyből. Kb. 25km-t mentünk 4-5 óra alatt...
Természetesen a hazaút sem volt olyan egyszerű, ugyanis a GPS alapján akartunk jönni toronyiránt... De hát 2000m fölötti hegyeken keresztül nem vezet könnyű földút, így hát miután kizártuk az összes potenciális rövid utat haza, kerülőúton tudtunk hazajutni. Miután eldöntöttük, hogy kiszállunk kb. 2 óra volt a hazaérés...
Hát dióhéjban ennyi, emlékezetes verseny volt az biztos...
Szali!
Ne haragudj! Egyszerűen csak nem ismertelek fel...
Tudtam, hogy vmi kurva jó motoros lehet, de azt hittem crossos. A nézésem meg csak az előző napok viszontagságai miatt lehetett fura... De jó is lett volna, ha beugrik, hogy ki vagy! Végre vkinek ki tudtam volna önteni a lelkem. Épp néhány ismerősömnek próbáltam ecsetelni, mit éltem át a regimenten valódi hobbistaként - nem túl sok sikerrel... Mondom nekik 85km egy napra, ilyen nehéz terepen nagyon kicsinálja az embert, erre látom a nézésükön, hogy ők ennyit bármikor tudnak menni az alföldön földúton...
Ja, meg volt, aki látta a prológot és megkérdezte, hogy ugye az volt a legnehezebb része a versenynek...
A prológ az móka, kacagás, vidám motorozás volt ahhoz képest, ami várt ránk az erdőben .
Ezt a nyomvonalat hobbinak nevezni, az egy vicc. Egy vkit ismerek akinek ez hobbi szinten ment volna: Chuck Norris. Átlag halandónak a hobbi az, hogy elmegy chopperezni a haverokkal, nem ez.
erre most mit mondjak.... akinek annyi esze van hogy az erdőbe engedi ki a finom fagyállot, ahelyett hogy egy tartályba tenné ugyan ezt ,ahonna mikor hül szépen vissza szivja, ... na az ne csodálkozzon hogy igy jár....
hogy kérdésedre mondjak valami értelmeset...nekem a gasgas-on már alapjáraton is fullosan pörög a ventill, de gázon is ugyan az marad...és nincs aksim....
merthogy a gasgas-on van világitás, de ezek a furmányos spanyolok válto áramot küldenek fel, igen ám de azzal megy az égő stabilan, de nem indul el a ventillátor mert neki egyen kellene....
igy aztán be kellett épiteni egy pici kis műtyür egyen irányotot, egy kondival, és lám rögtön lett a 8,5 váltobol, X1,4-el= 12 V egyen áram, kisimitva tálalva fogyaszthato... jesz
Legalább letudtátok a beugrót.
A szeszcsempész barátom mondta: van úgy, hogy befizet az ember aztán nem táncol.
mert még vizet sem vittek eleget a marhák..már mint a szervezők..mert a sok fe le patak le fel patak..az asztán szivta a vizet a parasztból..
ugyhogy 70% patakivásból épp szerencse hogy nem lett senkinek higfosása
csanád..
kiba jó leirás
köszönjük hogy ezzel is egy új tag..és iros is
szali meg azt hitte hogy valami rosszat meséltem róla..
hát mondom rosszat nem meséltem...de jót meg nem tudok
Krompachy
2. nap
http://www.enduro-vilag.hu/baj...
Amúgy ez a lába a térségnek. pár hétvége és megyünk beljebb, feljebb, az morcosabb ettől. (persze még mindig messze van a Bakonytól, vagy Erdélytől)
Igazi csajos motorom van és én is az vagyok
A heroikus küzdelmemet az elemekkel az is szemlélteti, hogy 2 nap alatt 2 kilót fogytam úgy, hogy annyit ettem, amennyi csak belémfért.
Viktor szakácstehetségének hála a koszt az kiváló volt.
A második nap előtti briefingen elmondták, hogy lesz néhány meredekebb lefele, meg fitness patak, ami kicsit fárasztóbb, de a 4. check point után már ok.
Ehhez képest a meredek lefele, az olyan volt, hogy már rég nem volt kérdés, hogy tolom magam mellett a motort, de még így is emelgette a hátulját... A patakról meg annyit, hogy olyan, mint a fitness patak, volt még 6 másik, sőt még olyanabb... A 4. check point után már tényleg azt mondták: innen már nem nehéz. Nem a kurvaanyját nem nehéz, mentem két kanyart és már láttam, hogy vezetnek felfelé egy patakon, ami még olyanabb, mint a beharangozott fitness patak...
Apropó, elég sok lengyel volt, és hamar rájöttünk, hogy a kurva, az lengyelül is kurva...
Na, tehát egy ilyen nap után következett egy hasonló erősségű harmadik nap, csak szakadó esőben...
Az előző nap, az eső, meg az első feljáró megtizedelte a mezőnyt, de az a néhány fanatista, akinek még mindig nem volt elég, jutalmul, hogy feljutott a hegyre élvezhette a ködöt is...
Így történt, hogy többen megakadtunk egy olyan feljárónál, aminek kettes nyélgázon kellett nekimenni, hogy ne fogyjon el a lendület, mert a tetején fel kellett lépni egy kétlépcsős sziklára. Az izgalmakat fokozta a kb. 15 méteres látótávolság, ugyanis nem tudtuk, hányan vannak elakadva a tetején, ill. épp jön-e vki visszafelé. Szóval ott négyen magyarok összeálltunk (mindannyian teljesítettük az előző napot). Fejenként 3-4 szer rátöltöttünk, senkinek egy ígéretes próbálkozás... Úgy döntöttünk, ha eddig nem törtük össze magunkat, meg a motorokat, akkor próbáljuk meg úgy, hogy amilyen közel csak tudjuk, odavisszük, dobjuk a motort a sziklához, onnantól pedig kötéllel négyen! próbálkozunk tovább. Nehéz siker, lassú haladás tovább a hegygerincen, mellettünk néhány méterre 60m-es szakadék.
Eldöntöttük, ha leérünk kiszállunk a versenyből. Kb. 25km-t mentünk 4-5 óra alatt...
Természetesen a hazaút sem volt olyan egyszerű, ugyanis a GPS alapján akartunk jönni toronyiránt... De hát 2000m fölötti hegyeken keresztül nem vezet könnyű földút, így hát miután kizártuk az összes potenciális rövid utat haza, kerülőúton tudtunk hazajutni. Miután eldöntöttük, hogy kiszállunk kb. 2 óra volt a hazaérés...
Hát dióhéjban ennyi, emlékezetes verseny volt az biztos...
Ne haragudj! Egyszerűen csak nem ismertelek fel...
Tudtam, hogy vmi kurva jó motoros lehet, de azt hittem crossos. A nézésem meg csak az előző napok viszontagságai miatt lehetett fura... De jó is lett volna, ha beugrik, hogy ki vagy! Végre vkinek ki tudtam volna önteni a lelkem. Épp néhány ismerősömnek próbáltam ecsetelni, mit éltem át a regimenten valódi hobbistaként - nem túl sok sikerrel... Mondom nekik 85km egy napra, ilyen nehéz terepen nagyon kicsinálja az embert, erre látom a nézésükön, hogy ők ennyit bármikor tudnak menni az alföldön földúton...
Ja, meg volt, aki látta a prológot és megkérdezte, hogy ugye az volt a legnehezebb része a versenynek...
A prológ az móka, kacagás, vidám motorozás
Ezt a nyomvonalat hobbinak nevezni, az egy vicc. Egy vkit ismerek akinek ez hobbi szinten ment volna: Chuck Norris. Átlag halandónak a hobbi az, hogy elmegy chopperezni a haverokkal, nem ez.
Csapat tag? Okru?
gondolom pára lehet, de én nem szoktam nézegetni ezt az oldalt
ÁMÁTÖÖÖÖR.......
hogy kérdésedre mondjak valami értelmeset...nekem a gasgas-on már alapjáraton is fullosan pörög a ventill, de gázon is ugyan az marad...és nincs aksim....
merthogy a gasgas-on van világitás, de ezek a furmányos spanyolok válto áramot küldenek fel, igen ám de azzal megy az égő stabilan, de nem indul el a ventillátor mert neki egyen kellene....
igy aztán be kellett épiteni egy pici kis műtyür egyen irányotot, egy kondival, és lám rögtön lett a 8,5 váltobol, X1,4-el= 12 V egyen áram, kisimitva tálalva fogyaszthato... jesz