A kötél fogja fentről, ez stimmel. A víz felhajtóereje emeli a golyót alulról, akkora erővel, mint amennyi a kiszorított víz súlya lenne. Ha 10 köbcenti a golyó térfogata, akkor 10 köbcenti víz súlyának megfelelő erővel. Mivel a golyó ennél jóval nehezebb, az erő az edényt fogja lefelé nyomni.
Ez egy nagyon régi fejtörő, valamikor 2001-2002 táján találkoztam vele. A volt fizika tanárunk, az öreg Ormándlaky Zsolt nagyon szerette a kunsztos fejtörőket, mint pl. a hajóról sodronnyal leeresztett tárgy példája, ahol azt kellett kiszámolni, hogy a sodrony hány méter után szakad el (a sodrony súlya, felhajtóerő, szakítószilárdság...) meg ilyenek.
Valahol meg is van ennek a levezetése, de most anyáméknál feltúrni a pincét... Magyar szemléltető videót vagy rendes leírást meg nem találok sajnos.
A pinyó labdánsk pont ugyan annyi a térfogata. Akkor az nem szorít ki semmit? Jelen példànál a víz kiszorítassal nem kell foglalkozni. Egyrészt azért mert egyforma a vízmennyiség tehàt tömegen ez nem változtat. Az meg màr csak hab a tortán hogy a két test is egyenlő
Absztraktabb megfogalmazásban a felhajtóerő, ami a vasgolyót könnyebbé teszi az edény aljára is hat.
A lentebbi videóban a mérlegen gyönyörűen látszik minden, angolul se kell hozzá tudni, csak leolvasni a grammokat.
Nem, B. Nyilván kérdéses a levegö sürüségéböl fakado felhajto ereje, azt gondolom látványos elmozdulás ekkora levegöbuborék esetén nem valoszinü, de inkább a vasgolyo oldala megy lejebb mint egálban marad. És bár szintén csekély méretü a labda sulya, de az is játszik a matekban. Még az se kizárt, kiegyenliti magát a két ellentétes erö, amit e felfelé hato levegö és a lefelé hato labdatömeg képvisel.
Ki kéne probálni most má 😀
Egyik oldalon van a pingpong labda vízzel. Annak van egy össz súlya. Víz+labda. Ha felemeled a mérlegről akkor is ugyan annyi a súlya. Másik oldalon ha a vas golyót bele ejtenéd akkor a víz+ vas golyó súlya lenne. De nem ejted bele hanem bele lógatod tehát a felfüggesztés is tartja. Mivel teljesen elsüllyed kiszorít vizet. A vas golyó súlyából ki kell vonni a kiszorított víz súlyát és annyival nehezebb a vasgolyós víz.
Pontosan annyit szorit ki, mint a vele megegywzö vasgolyo. Ergo a két kiszoritott viz ugyanannyi, az egyenletböl kivehetö. A vasgolyo a rendszertöl független helyen van rögzitve, a sulya mindegy mennyi. A pingpong labda viszont a mozgásra képes edén aljára, ami hatással lehet az edényzetre. Az emelkedett vizszint a kiszoritott viz ;) hasonloképp ez a tuloldalon is jelen van
Az azélgolyónak nincs tömege mert tartja az állvány. Annak is csak térfogata van mint a pinyó labdának. Szóval az acél golyó tömegével jelen példában nem is számolunk.
Ez egy nagyon régi fejtörő, valamikor 2001-2002 táján találkoztam vele. A volt fizika tanárunk, az öreg Ormándlaky Zsolt nagyon szerette a kunsztos fejtörőket, mint pl. a hajóról sodronnyal leeresztett tárgy példája, ahol azt kellett kiszámolni, hogy a sodrony hány méter után szakad el (a sodrony súlya, felhajtóerő, szakítószilárdság...) meg ilyenek.
Valahol meg is van ennek a levezetése, de most anyáméknál feltúrni a pincét... Magyar szemléltető videót vagy rendes leírást meg nem találok sajnos.
A lentebbi videóban a mérlegen gyönyörűen látszik minden, angolul se kell hozzá tudni, csak leolvasni a grammokat.
Ki kéne probálni most má 😀
Egyébként örökmozgót is láttam már youtube-on, szóval az kábé annyit se ér, mint az ai