Megint hülye vagy és szándékosan nem akarod érteni mit ír Levi.
Fékezés és csumára berántott fékezés között van egy kis különbség. Utóbbit csak a linkelt videóban csinál bárki is az ABS előnyeinek demonstrálására, valóságban még te sem vagy ennyire nyomorék.
Persze hogy így van.
Csak az ABS előnyeit bemutató videókban ilyen egyértelműen előnyös, de a járművek használati utasításaiban benne van, hogy az ABS növeli a féktávot, és az irányíthatóságot javítja fékezés közben, mert különben szarrá perelnék őket valótlan állításért.
Persze ettől még jó lehet az ABS, csak helyén kell kezelni a dolgokat.
Ami jó lehet azok ezek a legújabb generációs ABS-ek amik nem darálnak hanem finoman szabályozzák a fékerőt optimális szintre, de ezek is inkább a versenybeállításokkal jók, nem az utcaival.
Egy ilyen fékezésnél előbb megemeli a hátulját, minthogy megcsússzon az első kerék, ezért nincs jelentősége.
A hátsó keréken meg hiába kerreg az ABS. Azon is gyakorlatilag mindegy hogy csúszik vagy kerreg.
Zoli példavideóiban is egyrészt hulladék motor, és szándékosan rossz fékkezelés kell a kerékcsúszáshoz, vagy síkossá tett felület, szóval köze nincs a videóban szereplő helyzethez, a jó motorral, jó úton.
A blokkolásgátló fékrendszer (Anti-lock Braking System) egy olyan aktív biztonsági eszköz, amely megvédi, illetve megakadályozza az autó megcsúszását erőteljes fékezés esetén, továbbá segít a fékezendő gépjármű egyenesen tartásában. A rendszer lényege, hogy speciális, a kerekekre szerelt érzékelőkön keresztül érzékeli a kerekek blokkolását, és ekkor a másodperc töredékére kiiktatja a fékezést.
Évtizedeken át több gyár próbálkozott a kerekek állóra fékezését megakadályozó mechanikus szerkezetekkel, inkább kevesebb, mint több sikerrel. Működőképes elektronikus vezérlésű blokkolásgátlót 1964-ben építettek be először kísérleti Mercedesekbe, de a rengeteg elektromos építőelemből álló készülék még nem volt elég strapabíró és megbízható az autóba történő szériaszerű beépítéshez. Végül a Bosch oldotta meg a feladatot, elsőként 1978-ban lehetett ABS-t rendelni a W116-os Mercedes S-osztályba. A szerkezet azóta gyorsabbá, precízebbé és könnyebbé vált, már képes a fékerőt a kerekek között elosztani, és az ABS-re épül több, a menetbiztonságot javító rendszer, mint a kipörgésgátló (ASR) és az ESP (Electronic Stability Program) is.
Az autó tapadása nagyban meghatározza annak gyorsulási és lassulási képességeit. Egy autó tapadása pedig akkor jó, ha kerekének futófelülete (az a rész, ami az úttal érintkezik) nem csúszkál az úthoz képest. Ebből következik, hogy a blokkolásig fékezett kerekekkel csúszó autó több időt – hosszabb fékutat – igényel a teljes megálláshoz, mint az, amelynek kerekeit valamilyen módon forgásban tartják lassulás közben. Ezt a feladatot látja el a blokkolásgátló rendszer. A forgó kerék ezen kívül a lassuló autó iránytartását (kormányzását) is lehetővé teszi, ami állóra fékezett kerekekkel gyakorlatilag lehetetlen feladat.
Ne feledjük, a rendszer nem minden esetben csökkenti a fékutat, egyes esetekben hosszabb is lehet (lásd lejjebb). Az ABS fő célja, hogy vészfékezés esetén fenntartsa a jármű irányíthatóságát, így az esetleges féktávolságon belül észlelt akadályt fékezéssel és kormányzással ki tudjuk kerülni, illetve csúszós úton segít meggátolni az autó megpördülését fékezés közben.
A vészfékezést mindig hirtelen, rúgásszerű lábmozdulattal kell indítani. A fék lenyomásával egyidőben történjen meg a kuplung lenyomása is, ugyanis egy tárcsafék 3 tized másodperc alatt blokkolja a kereket, majd 5 tizeden belül leáll a motor. Motor nélkül pedig nincs szervokormány, fékrásegítés és ABS. A fékpedált erősen, folyamatosan kell nyomni. Ilyenkor a pedál ugrálhat, remeghet a lábunk alatt, illetve kattogó, kerregő hangot adhat. Ilyenkor sem szabad felengedni, sőt ha lehet, még erősebben kell taposni. ABS-szel szerelt járművekben nem szabad alkalmazni a korábban tanított, úgynevezett pumpáló fékezést, ugyanis ez a módszer összezavarja a központi egységet!
Arra gondoltam, amikor egy barom (autós, gyalogos, jelen esetben mindegy…) a féktávodon belül kanyarodik ki illetve lép ki eléd. ABS-szel van esélyed vészfékezéssel is kikerülni esetleg, anélkül hogy az árokba kerülnél.
szerintem meg a bénaságtól ment meg a sok 3 betűs
pl az astrát eddig még egyszer sem fékeztem csikorgósra, és semminek se mentem még neki és az úton se pörögtem még sosem még télen sem
a corsával egyszer full jégen egyszer megpördöltem a kanyarban kopott nyárigumival, akkora volt a tempó hogy 180fokot fordulva seggel álltam arra amerre menni akartam
ezen az abs lehet segített volna.....
Szerintem pont a sajátomtól, nevezetesen ha ész nélkül beletaposok a fékbe nagyobb eséllyel fogok az úton maradni egy irányítható járművel perasze ha arra gondolsz, hogy ha más járműve abs-es akkor igazad van.
Javaslom itt is a szrtájkot.Mindenki huzza ki az abs bizositekot,mert felesleges.
A majrékirály mitasbajnok is azert viteti dogszalliton a rommatort gixxert mert annyira penge hogy nem kell neki abs.
Az, hogy ABS van a motorban, nem garancia arra hogy nem esel el. Az abs-ekből is több generáció van, fejlődnek mint pl a KTM csúcs ABS-ét ne hasonlítsuk egy alsó kategóriás robogóéhoz.
Pont ezt kell leküzdeni, hogy rántsd be az első fékkart csuklóig... Lehet teljesen rosszul csinálom, de én csak egyetlen ujjal buzerálom az első féket, nem kombinált fogó az, hogy szorongassam teli tenyérrel.
Ez az egy, amit nekem is furcsa, hogy oké vizes út, oké murvás út, de ha nincs abs-ed, akkor sem fogod az első pillanatban az első kereket blokkolóra fékezni. Senki nem szeret motorral betakarózni, a lehetőségeihez és tudásához mérten adagolja a féket, hogy még ne csússzon meg, de már fékezzen is.
Fékezés és csumára berántott fékezés között van egy kis különbség. Utóbbit csak a linkelt videóban csinál bárki is az ABS előnyeinek demonstrálására, valóságban még te sem vagy ennyire nyomorék.